Ősszel
Arany János - Ősszel
Híves, borongó őszi nap;
Beült hozzám az únalom:
Mint a madár, ki bús, ki rab,
Hallgat, komor, fázik dalom.
Híves, borongó őszi nap;
Beült hozzám az únalom:
Mint a madár, ki bús, ki rab,
Hallgat, komor, fázik dalom.
Első
Lyányok, lyányok: lakodalom,
Oh, be sok szép népe vagyon!
Sok fehér ing: bő az ujja,
Libeg-lobog, ha szél fujja.
Mese-zajlás volt. Még élt a Mese
S egy tavaszon én valakire vártam.
Mese-zajlás volt. Zajlott, sírt a vágyam,
Parthoz sodort egy illatos mesét,
Eső esik, dörög az ég,
tele lett a törött fazék,
oldalán a rozsdás lyukak,
mutatják az egérutat.
Magasan jár már fenn a Nap,
táska nyomja a válladat,
erős kéz fogja kis kezed,
szorongva, félve engeded.
Felújították a sulit
és az osztálytermet is,
kíváncsian vártuk, vajon
változott-e valamit?