H.Gábor Erzsébet - Szamárpad
Megnyílt az erdei iskola,
nagyon sok állatfaj jár oda;
háziak, vadak és rétiek -
kezdem a mesémet, Évinek.
Bagolyka sólyommal ül elől,
langyos szél lengedez dél felől,
mögöttük, nyúl úrfi bújik el,
füleit hegyezi, úgy figyel.
Mókuska rókafi társa lett,
a kedvenc sportja a jégbalett,
rókafi sunnyogva nézi őt,
s várja, mert éhes, a délidőt.
Tanáruk harkály úr nagy tudós,
nem volt ő sohase izgulós,
betéve tudja a sok szabályt,
amit a csőrével fába vájt.
Csacsikát semmi se érdekli,
füzetét fogával szétszedi,
hátul az utolsó padban ül,
s ásítva, hanyagul hátra dűl.
Szamárpad! - nevet fel Évike.
Kevéssel sohase éri be,
s arcomra simítva kis kezét,
kéri, hogy mondjak még két mesét.
