Petőfi Sándor - Pató Pál úr

Petőfi Sándor - Pató Pál úr

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”

Pest, 1847. november


 

Gondolatok a versről

Petőfi Sándor „Pató Pál úr” című verse a magyar irodalom egyik legismertebb humoros költeménye, amely a halogatás és a nemtörődömség szimbolikus alakját, Pató Pál urat mutatja be. Ez a vers nemcsak a karakter szatirikus ábrázolásával ragadja meg az olvasót, hanem tanulságos társadalmi üzenetet is hordoz.

 

Téma és hangulat

A vers fő témája a halogatás és a felelőtlenség, amely Pató Pál úr életmódját jellemzi. A költő humorral és iróniával mutatja be a karaktert, akinek élete a "ráérünk arra még" mondás köré épül. A hangulat egyszerre könnyed és szórakoztató, ugyanakkor keserédes, mert a humor mögött társadalmi kritika rejlik.

 

Szerkezet és forma

A vers szabályos szerkezetű, ismétlődő refrénnel („Ej, ráérünk arra még!”), amely erősíti a humoros hatást, és kiemeli a halogatás motívumát. Az egyszerű, népies stílus könnyen érthetővé és élvezhetővé teszi a költeményt.

 

Képek és motívumok

A vers gazdag vizuális képekben és szimbolikában, amelyek Pató Pál úr életének különböző aspektusait ábrázolják:

  • „Roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat”: Az elhanyagoltság és hanyagság szimbóluma.
  • „Puszta a kert”: Az élet szépségének elhanyagolása.
  • „Hát a mente, hát a nadrág”: A személyes gondoskodás hiánya.

Ezek a képek nemcsak humorosak, hanem az elhanyagolt környezet és életmód kritikáját is hordozzák.

 

Üzenet

A vers üzenete a halogatás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Pató Pál úr élete a mulasztások és a felelőtlenség példája, amely az öröklött gazdagság elpazarlását és a jövő figyelmen kívül hagyását ábrázolja. Petőfi ezzel nemcsak egy humoros karaktert teremtett, hanem egyfajta társadalmi kritikát is megfogalmazott a 19. századi magyar nemesség hanyagságáról.

 

Történelmi háttér

A vers 1847-ben született, amikor a magyar társadalom komoly változások előtt állt. Petőfi a korabeli nemesi életmód kritikájával az elavult szokásokra és a fejlődés hiányára világított rá. Pató Pál úr alakja azóta is a halogatás és a felelőtlenség szinonimájává vált a magyar kultúrában.

Petőfi Sándor „Pató Pál úr” című verse egyszerre humoros és tanulságos. A költő népi nyelvezetével és szatirikus ábrázolásmódjával örök érvényű karaktert alkotott, amely az olvasó számára nemcsak szórakoztató, hanem elgondolkodtató is. A vers arra ösztönöz, hogy szembenézzünk saját halogatásainkkal és felelősséget vállaljunk tetteinkért.

 

Petőfi Sándor - Pató Pál úr
pato-pal-ur-falusi-haz-pipacsos-kert Petőfi Sándor: Pató Pál úr – A halogatás magyar szimbóluma - Mesefarm - ismeretterjesztő portál

Petőfi Sándor - Pató Pál úr

Petőfi Sándor - Pató Pál úr

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”

Pest, 1847. november


 

Gondolatok a versről

Petőfi Sándor „Pató Pál úr” című verse a magyar irodalom egyik legismertebb humoros költeménye, amely a halogatás és a nemtörődömség szimbolikus alakját, Pató Pál urat mutatja be. Ez a vers nemcsak a karakter szatirikus ábrázolásával ragadja meg az olvasót, hanem tanulságos társadalmi üzenetet is hordoz.

 

Téma és hangulat

A vers fő témája a halogatás és a felelőtlenség, amely Pató Pál úr életmódját jellemzi. A költő humorral és iróniával mutatja be a karaktert, akinek élete a "ráérünk arra még" mondás köré épül. A hangulat egyszerre könnyed és szórakoztató, ugyanakkor keserédes, mert a humor mögött társadalmi kritika rejlik.

 

Szerkezet és forma

A vers szabályos szerkezetű, ismétlődő refrénnel („Ej, ráérünk arra még!”), amely erősíti a humoros hatást, és kiemeli a halogatás motívumát. Az egyszerű, népies stílus könnyen érthetővé és élvezhetővé teszi a költeményt.

 

Képek és motívumok

A vers gazdag vizuális képekben és szimbolikában, amelyek Pató Pál úr életének különböző aspektusait ábrázolják:

  • „Roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat”: Az elhanyagoltság és hanyagság szimbóluma.
  • „Puszta a kert”: Az élet szépségének elhanyagolása.
  • „Hát a mente, hát a nadrág”: A személyes gondoskodás hiánya.

Ezek a képek nemcsak humorosak, hanem az elhanyagolt környezet és életmód kritikáját is hordozzák.

 

Üzenet

A vers üzenete a halogatás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Pató Pál úr élete a mulasztások és a felelőtlenség példája, amely az öröklött gazdagság elpazarlását és a jövő figyelmen kívül hagyását ábrázolja. Petőfi ezzel nemcsak egy humoros karaktert teremtett, hanem egyfajta társadalmi kritikát is megfogalmazott a 19. századi magyar nemesség hanyagságáról.

 

Történelmi háttér

A vers 1847-ben született, amikor a magyar társadalom komoly változások előtt állt. Petőfi a korabeli nemesi életmód kritikájával az elavult szokásokra és a fejlődés hiányára világított rá. Pató Pál úr alakja azóta is a halogatás és a felelőtlenség szinonimájává vált a magyar kultúrában.

Petőfi Sándor „Pató Pál úr” című verse egyszerre humoros és tanulságos. A költő népi nyelvezetével és szatirikus ábrázolásmódjával örök érvényű karaktert alkotott, amely az olvasó számára nemcsak szórakoztató, hanem elgondolkodtató is. A vers arra ösztönöz, hogy szembenézzünk saját halogatásainkkal és felelősséget vállaljunk tetteinkért.

 

Legyél részese a Mesefarm varázslatának!

Csatlakozz a Mesefarm közösségéhez és legyél mindig naprakész! Iratkozz fel hírlevelünkre, és elsőként értesülhetsz legújabb meséinkről, irásainkról, valamint különleges, szülőknek szóló tippekről és akcióinkról.

Csatlakozz most, és élvezd az exkluzív tartalmakat első kézből!
0
Megosztás