Petőfi Sándor - Pató Pál úr
Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”
Pest, 1847. november
Gondolatok a versről
Petőfi Sándor „Pató Pál úr” című verse a magyar irodalom egyik legismertebb humoros költeménye, amely a halogatás és a nemtörődömség szimbolikus alakját, Pató Pál urat mutatja be. Ez a vers nemcsak a karakter szatirikus ábrázolásával ragadja meg az olvasót, hanem tanulságos társadalmi üzenetet is hordoz.
Téma és hangulat
A vers fő témája a halogatás és a felelőtlenség, amely Pató Pál úr életmódját jellemzi. A költő humorral és iróniával mutatja be a karaktert, akinek élete a "ráérünk arra még" mondás köré épül. A hangulat egyszerre könnyed és szórakoztató, ugyanakkor keserédes, mert a humor mögött társadalmi kritika rejlik.
Szerkezet és forma
A vers szabályos szerkezetű, ismétlődő refrénnel („Ej, ráérünk arra még!”), amely erősíti a humoros hatást, és kiemeli a halogatás motívumát. Az egyszerű, népies stílus könnyen érthetővé és élvezhetővé teszi a költeményt.
Képek és motívumok
A vers gazdag vizuális képekben és szimbolikában, amelyek Pató Pál úr életének különböző aspektusait ábrázolják:
- „Roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat”: Az elhanyagoltság és hanyagság szimbóluma.
- „Puszta a kert”: Az élet szépségének elhanyagolása.
- „Hát a mente, hát a nadrág”: A személyes gondoskodás hiánya.
Ezek a képek nemcsak humorosak, hanem az elhanyagolt környezet és életmód kritikáját is hordozzák.
Üzenet
A vers üzenete a halogatás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Pató Pál úr élete a mulasztások és a felelőtlenség példája, amely az öröklött gazdagság elpazarlását és a jövő figyelmen kívül hagyását ábrázolja. Petőfi ezzel nemcsak egy humoros karaktert teremtett, hanem egyfajta társadalmi kritikát is megfogalmazott a 19. századi magyar nemesség hanyagságáról.
Történelmi háttér
A vers 1847-ben született, amikor a magyar társadalom komoly változások előtt állt. Petőfi a korabeli nemesi életmód kritikájával az elavult szokásokra és a fejlődés hiányára világított rá. Pató Pál úr alakja azóta is a halogatás és a felelőtlenség szinonimájává vált a magyar kultúrában.
Petőfi Sándor „Pató Pál úr” című verse egyszerre humoros és tanulságos. A költő népi nyelvezetével és szatirikus ábrázolásmódjával örök érvényű karaktert alkotott, amely az olvasó számára nemcsak szórakoztató, hanem elgondolkodtató is. A vers arra ösztönöz, hogy szembenézzünk saját halogatásainkkal és felelősséget vállaljunk tetteinkért.