H.Gábor Erzsébet - Édesanyám ha fa volna
Édesanyám, ha fa volna,
akkor madár lennék,
fölszállnék az ágára, és
mindig énekelnék.
Úgy dalolnék, hogy a tavasz,
visszajönne újra,
és a nagy fa minden ága,
virágba borulna.
Kis csőrömben vizet hoznék,
locsolnám a nagy fát,
cseppenként - mert kicsi vagyok -
oltanám a szomját.
S ő köszönné dús lombjával,
otthont adó ággal,
megtelne kis madárszívem,
hálás boldogsággal.
Legerősebb ágára én,
megraknám a fészkem,
nyugodt álmom ő őrizné,
s nem kellene félnem.
De ha látná, hogy reszketek,
madárrá változna,
s meleg-puha szárnyaival,
lágyan betakarna.
