Vörösmarty Mihály - A szerelmes
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem, kedvem s örömim reménye?
Mért remegsz bágyadt szemeimbe nézni?
Szómra felelni?
Nem; tovább így nem gyötör engem e kín,
Megvető szemmel soha látni nem fogsz.
Majd kemény mellvas födi bús szivemnek
Gyenge hevültét.
Kard szorúl vesztet nyomozó kezembe,
Elvadúlt lelkem viadalt ohajtoz:
Ott jut a sok száz, sok ezer halálból
Nékem is egy még.
Istenünk véled, s velem is! - Te sápadsz?
Rémkönyűk dúlják deli arcod ékét.
Hah mi ez? mit kér, mit akar rebegni
Szótalan ajkad?
Értlek: a visszás hatalom nyomott el,
Hű maradtál még szerető szivemhez.
Oh ezen csók, mely heves arcomon forr,
Ezt bizonyítja.
Jer, körűl foglak, valamint az árvíz
A magas partú szigetek vidékét;
Jöszte: keblemből csak az űzhetend el,
Aki teremtett.
Börzsöny, 1820
Gondolatok a versről
Vörösmarty Mihály „A szerelmes” című verse a romantika korszakának egyik meghatározó darabja, amely a szerelem, a szenvedély és az érzelmi konfliktusok mélységeit tárja az olvasó elé. A költő ebben a művében a romantikus érzelemvilág legfontosabb elemeit bontja ki: a hűség, a szenvedély, a fájdalom és a megértés vágyát.
Téma és hangulat
A vers központi témája a szerelem örök ellentmondása: a szenvedély és a fájdalom kettőssége. A költő a szerelmi érzelmek kavargó világát jeleníti meg, amelyben az elutasítás, a hűség és az újratalálkozás reménye egyaránt megjelenik. A hangulat feszült és érzelmekkel teli, amelyet a szerelem ereje és az elválás fájdalma hat át.
Szerkezet és forma
A vers szabályos, négysoros versszakokból áll, amelyeket a romantikus költészetre jellemzően erőteljes érzelmi kifejezés jellemez. A sorok ritmikája fokozza a feszültséget, és összhangban van a szerelmi konfliktusok intenzitásával.
Képek és motívumok
A költő képekben gazdag nyelvezetével emeli ki a szerelem érzelmi mélységét:
- „Rémkönyűk dúlják deli arcod ékét”: A szerelem fájdalmas oldalát és az érzelmi megpróbáltatásokat jeleníti meg.
- „Kemény mellvas födi bús szívemnek gyenge hevültét”: A sérülékenység elrejtése és az érzelmek elleni védekezés jelképe.
- „Jer, körül foglak, valamint az árvíz”: A szerelem mindent elsöprő erejét fejezi ki, amely teljesen magával ragadja az embert.
A természet képei, mint az „árvíz” és a „szigetek”, a romantikus költészet jellegzetes elemei, amelyek párhuzamba állítják a természet erejét az érzelmek erejével.
Üzenet
A vers üzenete a szerelem mindent felülíró hatalmáról szól. A szerelmes ember kész szembenézni minden akadállyal és fájdalommal, hogy újra egységet találjon szerelmével. Ez a romantikus eszmény a szerelem szenvedélyes és idealizált megközelítését tükrözi.
Történelmi háttér
A vers 1820-ban született, a Börzsöny vidékén, ahol Vörösmarty belső vívódásai és érzelmi tapasztalatai ihlették. Ez a korszak a romantikus érzelmi hullámok és az emberi kapcsolatok bonyolultságának időszaka volt, amelyet a költő művészete hűen tükröz.
„A szerelmes” egy érzelmekkel teli költemény, amely a szerelem erejét és annak érzelmi mélységeit tárja az olvasó elé. A vers a romantikus költészet egyik gyöngyszeme, amelyben a természet képei és az emberi érzelmek szorosan összefonódnak, hogy egy időtlen üzenetet közvetítsenek a szerelem hatalmáról és szépségéről.