Vörösmarty Mihály - A szerelmes

Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem, kedvem s örömim reménye?
Mért remegsz bágyadt szemeimbe nézni?
          Szómra felelni?

Nem; tovább így nem gyötör engem e kín,
Megvető szemmel soha látni nem fogsz.
Majd kemény mellvas födi bús szivemnek
          Gyenge hevültét.

Kard szorúl vesztet nyomozó kezembe,
Elvadúlt lelkem viadalt ohajtoz:
Ott jut a sok száz, sok ezer halálból
          Nékem is egy még.

Istenünk véled, s velem is! - Te sápadsz?
Rémkönyűk dúlják deli arcod ékét.
Hah mi ez? mit kér, mit akar rebegni
          Szótalan ajkad?

Értlek: a visszás hatalom nyomott el,
Hű maradtál még szerető szivemhez.
Oh ezen csók, mely heves arcomon forr,
          Ezt bizonyítja.

Jer, körűl foglak, valamint az árvíz
A magas partú szigetek vidékét;
Jöszte: keblemből csak az űzhetend el,
          Aki teremtett.

Börzsöny, 1820


Gondolatok a versről

Vörösmarty Mihály „A szerelmes” című verse a romantika korszakának egyik meghatározó darabja, amely a szerelem, a szenvedély és az érzelmi konfliktusok mélységeit tárja az olvasó elé. A költő ebben a művében a romantikus érzelemvilág legfontosabb elemeit bontja ki: a hűség, a szenvedély, a fájdalom és a megértés vágyát.

Téma és hangulat

A vers központi témája a szerelem örök ellentmondása: a szenvedély és a fájdalom kettőssége. A költő a szerelmi érzelmek kavargó világát jeleníti meg, amelyben az elutasítás, a hűség és az újratalálkozás reménye egyaránt megjelenik. A hangulat feszült és érzelmekkel teli, amelyet a szerelem ereje és az elválás fájdalma hat át.

Szerkezet és forma

A vers szabályos, négysoros versszakokból áll, amelyeket a romantikus költészetre jellemzően erőteljes érzelmi kifejezés jellemez. A sorok ritmikája fokozza a feszültséget, és összhangban van a szerelmi konfliktusok intenzitásával.

Képek és motívumok

A költő képekben gazdag nyelvezetével emeli ki a szerelem érzelmi mélységét:

  • „Rémkönyűk dúlják deli arcod ékét”: A szerelem fájdalmas oldalát és az érzelmi megpróbáltatásokat jeleníti meg.
  • „Kemény mellvas födi bús szívemnek gyenge hevültét”: A sérülékenység elrejtése és az érzelmek elleni védekezés jelképe.
  • „Jer, körül foglak, valamint az árvíz”: A szerelem mindent elsöprő erejét fejezi ki, amely teljesen magával ragadja az embert.

A természet képei, mint az „árvíz” és a „szigetek”, a romantikus költészet jellegzetes elemei, amelyek párhuzamba állítják a természet erejét az érzelmek erejével.

Üzenet

A vers üzenete a szerelem mindent felülíró hatalmáról szól. A szerelmes ember kész szembenézni minden akadállyal és fájdalommal, hogy újra egységet találjon szerelmével. Ez a romantikus eszmény a szerelem szenvedélyes és idealizált megközelítését tükrözi.

Történelmi háttér

A vers 1820-ban született, a Börzsöny vidékén, ahol Vörösmarty belső vívódásai és érzelmi tapasztalatai ihlették. Ez a korszak a romantikus érzelmi hullámok és az emberi kapcsolatok bonyolultságának időszaka volt, amelyet a költő művészete hűen tükröz.

„A szerelmes” egy érzelmekkel teli költemény, amely a szerelem erejét és annak érzelmi mélységeit tárja az olvasó elé. A vers a romantikus költészet egyik gyöngyszeme, amelyben a természet képei és az emberi érzelmek szorosan összefonódnak, hogy egy időtlen üzenetet közvetítsenek a szerelem hatalmáról és szépségéről.

Legyél részese a Mesefarm varázslatának!

Csatlakozz a Mesefarm közösségéhez és legyél mindig naprakész! Iratkozz fel hírlevelünkre, és elsőként értesülhetsz legújabb meséinkről, irásainkról, valamint különleges, szülőknek szóló tippekről és akcióinkról.

Csatlakozz most, és élvezd az exkluzív tartalmakat első kézből!

Hasznos oldalak

logo Vörösmarty Mihály: A szerelmes – A szerelem és a szenvedély költészete - Mesefarm - ismeretterjesztő portál

A HiPP univerzum a várandósság kezdetétől a kisgyermekkorig elkísér!

0
Megosztás