Mentovics Éva: Tavasz-ragyogásban

Mentovics Éva: Tavasz-ragyogásban

Tavaszváró vers

Aranyágat, barkát, mandulavirágot
simogat a csélcsap áprilisi szél,
meglesi az erdőn kéklő ibolyákat,
tavasz-illatával hazáig kísér.

Fénypántlikát öltő tavasz-ragyogásban
csivitelő fecskét vár a part alatt,
kelepelő gólyák csapatával szárnyal,
pillangókat röptet, hárs alatt szalad.

Nefelejcset kékít, bucskázik a fűben,
orcádat simítva jókedvre derít,
illatot gyűjt össze, széthinti derűsen,
mezők zöld hajára fátylat penderít.

Színaranyban játszó, kikericses fátylat,
szende gólyahírrel méhet csalogat,
így repít a karján - pajkos kacagással -
langymelegben fürdő, fényes napokat.