A japán cikászpálma, amelyet gyakran csak cikásznak is neveznek, egy ősi növényfaj, amely már a dinoszauruszok idejében is létezett. Tudományos nevén Cycas revoluta, ez a lenyűgöző növény a Cycadaceae családba tartozik, amely a cikászok egyik legismertebb képviselője. Bár „pálma” szerepel a nevében, valójában nem tartozik a pálmafélék közé.
A tulipán (Tulipa) a Zárvatermők törzsébe, az Egyszikűek osztályába és a Liliomfélék családjába tartozó növény. A nemzetségbe több mint 100 botanikai faj és kb. 5600 nemesített fajta tartozik. A vadon élő tulipán fajok nagy része Közép-Ázsiában őshonos, de megtalálhatóak még Észak-Afrikában, Közel-Keleten, Távol-Keleten és Európában is.
A hóvirágok élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Földalatti raktározó szervük az 1–2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén.
Egyike a Föld legidősebb növényeinek. Díszét tömött levélüstöke adja, melyet szárnyalt, kissé éles szélkű levelek alkotnak. A cikász tartása során járjunk el körültekintően ugyanis levelei szúrósak, ráadásul a növény mérgező is, ami a kisgyerekekre és kisállatokra veszélyt jelenthet, ha a szájukba veszik.
A barlangok olyanok, mint a természet titkos szobái: örök sötétség, állandó hűvös és csend uralkodik bennük. Mégis, ebben a különleges világban sokféle barlangi állat él, amelyek hihetetlen módon alkalmazkodtak a fény nélküli élethez. Egyesek vakok, színtelenek vagy áttetszőek, mások pedig extra éles érzékekkel pótolják a látást.
Tudtad, hogy vannak olyan barlangok, ahol sosem süt be a nap? És olyanok is, amelyek mélyebbre nyúlnak, mint a legtöbb felhőkarcoló magassága? A barlangok nemcsak sötétek és hűvösek – hanem tele vannak titkokkal, rejtett szépségekkel és különleges élőlényekkel. Gyertek, nézzünk körül a Föld alatt!
