Szélparipa hátán
esőkönnyet sírva
érkezik március,
a tavaszt így nyitja.
– Nemszeretem tavasz
– szipog a hóvirág –,
becsukom szirmomat:
csúf, komor a világ:
Gergely egyre rázza
bozontos szakállát,
fagyos éj hizlalja
jégcsapok derekát.
– Hol van a kikelet?
Nem süt a napocska,
fázom! – sír a cinke
tollát felborzolva.
Sziszegő szél tépi
a fűz ezüst gombját,
csak egy rigó dalol,
nem félti a torkát.
Kis feketerigó
a fagyos hajnalban
trillás himnuszt zengve
hisz ám a tavaszban:
meghozza március,
napos idő eljő,
ha böjti szél szárnyán
elmegy a sok felhő.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/
Hozzászólások