Irodalmi és ismeretterjesztő portál
Sokáig az emberek különféle elképesztő elméleteket találtak ki annak magyarázatára, hogy hova is tűntek el egyes madárfajok a téli hónapokra.
Egy népszerű elmélet a hibernáció volt, melyet már Arisztotelész is feltételezett. Eszerint egyes madarak faodvakban, sziklaüregekben töltik a telet, ahol fürtökben lógnak a falon. Ezt Spallazani cáfolta meg kísérletével: a mesterséges hidegnek kitett fecskék 14 oC-nál elpusztultak. Jelen ismereteink szerint mindössze egyetlen faj az Észak- Amerikában honos téli estifecske esetében figyelhető meg hibernáció a környezet lehűlése esetén. Szárnyra kapott egy olyan elmélet is, hogy a vörösbegyek télen téli vörösbegyekké változnak át.
A középkorban elterjedt az ún. alámerülési (szubmerziós) elmélet, melynek egyik fő népszerűsítője Olaus Magnus svéd érsek volt.Ezt fecskékre "dolgozták ki" részletesebben: eszerint a fecskék „ősszel a nádasokban gyülekeznek, ahol hosszú, bánatos dallal búcsúznak a napfénytől, majd a víz alá merülnek és hosszú láncokat alkotnak oly módon, hogy mindegyik bekapja az előtte lévő lábát". Ezt az elképzelést egy Jenner nevű kutató döntötte meg kísérleti úton: víz alá merített egy sarlósfecskét, amely percek alatt elpusztult.
Bármennyire is furcsák voltak ezek az elméletek, valahogy jobbak voltak, mint például Charles Morton 17. századi angol tudós elképzelése, aki úgy vélte, hogy a madarak télre a Holdra repülnek, egészen pontosan 60 napig, 201 kilométer per órás sebességgel.
Időközben napvilágot láttak azok, a megfigyelések helyes értelmezésén alapuló leírások is, amelyek végre megalapozott magyarázatot adhattak a tapasztalatokra II. Frigyes német- római császár és természettudós volt aki "De arte venandicum avibus" című művében először helyesen felismerte, hogy a madarak őszi elvonulását a hőmérséklet csökkenése, a táplálékhiány és valamiféle előérzet váltja ki.
1822-ben, a német Klütz falu közelében egy fehér gólyát észleltek, amely egy 76 centiméter hosszú (30 hüvelyk) lándzsa volt a nyakába szúródva. A lándzsáról kiderült, hogy afrikai fából készült, ami megerősítette, hogy a gólyának 3200 kilométert sikerült Afrikáig repülnie télen, mielőtt megtette volna a hatalmas visszautat Németországba, ahol azonnal megölték és kitömték.
További gólyákat találtak lándzsákkal átszúrva, amelyeket a németek Pfeilstorchnak vagy "nyíl-gólyának" kereszteltek .
Erdélyben születtem, egy olyan mesés környezetben, ahol elengedhetetlenül kifejlődött a kreativitásom és a természet iránti szeretetem.
Mióta a betűket ismerem, mindig szerettem írni, elsősorban magam és gyermekeim örömére. Az idő bebizonyította számomra, hogy ha az ember szívvel alkot, az előbb- utóbb mások örömére is szolgál. Olvasóim biztatására jelent meg első felnőtteknek szóló verseskötetem 2019 májusában „Sosem késő!” címmel.
Azon dolgozom, hogy a meséim is egyre ismertebbé váljanak. A weboldalamon nem csak elolvasni, de meghallgatni is van mód a meséimet. Mesélek állatokról, tündérekről, gyerekekről, gyümölcsökről, úgy versben, mint prózában, és sosem feledkezem meg arról, hogy mindig legyen mit tanulni a történeteimből. Vendégeimnek ingyen letölthető mese e- bookkal és három havonta megjelenő online magazinnal kedveskedem. Ha pedig személyes mesét, versikét szeretnél nálam megrendelheted! Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/
Hozzászólások