Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Újév története

 Újév története

 Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény.

A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és év végi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Volt amelyik civilizációban a tavaszi napéjegyenlőség számított fordulópontnak, ilyen volt például a hetiták purulli ünnepe.

A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban a julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. 

A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt ( Gyümölcsoltó Boldogasszony) ,  bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.

1582- ben , XIII. Gergely pápa  naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691- ben XI.Ince pápa tett véglegessé.  Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére. A „pogány" ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.

A más naptárakat használó kultúrák január 1-étől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév pedig március 21-ére.

A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. 

Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet" merített, amiből a családtagokat is megitatták.


Forrás: wikipédia

A kék fényű lámpás
Zengő- bongó

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. szeptember 27. vasárnap

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/