Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Újév története

 Újév története

 Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény.

A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és év végi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Volt amelyik civilizációban a tavaszi napéjegyenlőség számított fordulópontnak, ilyen volt például a hetiták purulli ünnepe.

A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban a julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. 

A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt ( Gyümölcsoltó Boldogasszony) ,  bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.

1582- ben , XIII. Gergely pápa  naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691- ben XI.Ince pápa tett véglegessé.  Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére. A „pogány" ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.

A más naptárakat használó kultúrák január 1-étől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév pedig március 21-ére.

A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. 

Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet" merített, amiből a családtagokat is megitatták.


Forrás: wikipédia

A Csévi-szirtek barlangjai I.
Gólyarobi

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 16. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/