Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Szüreti szokások, felvonulás és bál

 Szüreti szokások, felvonulás és bál

 A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.

Bacchus, Dionüszosz

BacchusEz az istenség eredetileg nem görög, hanem valószínűleg keleti isten lehetett, a Bacchus név ugyanis lüdiai eredetű. Kultusza azonban már a legrégebbi görög időkben, s később az egész görög-római világban elterjedt. Ő a szőlő, a bor, a mámor istene. Zeusz tette azzá, ugyanis Dionüszosz volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. A történet onnan kezdődik, hogy Héra féltékeny volt Dionüszoszra, elpusztíttatta anyját, Zeusz ezért saját combjában hordta ki a magzatot. Amikor Dionüszosz megszületett, Héra további üldözései elől Zeusz parancsára Hermész a gyermeket Nüszába menekítette, s ott a völgy nimfái elrejtették őt egy szőlőtőkékkel benőtt barlangban. Itt ízlelte meg először Dionüszosz a bort, s innen vitte el az első szőlővesszőt Ikariosz athéni pásztornak. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes ünnepségek keretei között éltették, később azonban ezek hangos, túlfűtött, erotikus éjszakai kicsapongásokká váltak, természetesen bormámoros szereplőkkel.
A szüreti bál

Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről „lopkodtak". Akit „lopáson" értek, azt „megbüntették". Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.

Bacchus

Körüljárja Bacchus az ő birodalmát,
Hogy hol találná meg a föld legjobb borát
Végre is hát eljut Tokaj vidékére,
Hadd lássa, mit tesznek ott tiszteletére.

Elmegy Tarcalra a magas "Szarvas hegyre"
Mily gyönyörrel néz le Tokaj vidékére,
Nemes bor terem itt, minőt más föld nem ád,
Majd megadja Tarcal, Tokaj, Tolcsva meg Mád.

Hát mikor látja, csakhogy el nem ámul,
Hiszen Zemplén megye hideg helyre szorul,
S mindennek dacára csoda, ami terem,
Nem csoda, hogy Tokajt mégiscsak szeretem.

Iddogálva Bacchus gyakran a pohárból,
Ily ítéletet hoz Tokaj jó boráról:
Champagnát gondoztam Choist meg szeretem,
De isteni székemet csak Tokajba teszem.

Szirmay Antal (1798)


A Baksus hagyomány

Baksus pajtás, egy hordón ülő, huszárruhába öltöztetett figura, egyik kezében pohárral, a másikban lopótökkel.A Hegyalján mindmáig ápolt hagyomány központi alakja, Baksus, egy hordón ülő, huszárruhába öltöztetett figura, egyik kezében pohárral, a másikban lopótökkel, melyet a szüreti felvonulás idején végighordoznak a menetben, sőt dramatikus funkciót is kap, szimbolikusan ő áll az ünnep középpontjában, mint valami profán oltár. Baksus egyszerre utal az ünnepség antik hagyományaira és magyar, nemzeti voltára. A Bacchus ünnepségek a XVIII. században kezdtek kialakulni Hegyalján, s eredetük minden valószínűség szerint a sárospataki Kollégiumhoz kötődik, melynek jelentős szőlőbirtokai is voltak. Gvadányi József mindenesetre már erre a kialakult kultuszra hivatkozik verses levelében, jellemző továbbá, hogy az újhelyi pálosoknál mutatták be 1765-ben azt a Bacchus-drámát, melyben maga Apollo irigyli el Bacchustól tokaji székhelyét.

A Tokaji Múzeum kőből faragott Bacchus-szobra legkésőbben is a XIX. század elején, a szabadságharcot jóval megelőzően keletkezett, s ez már magyaros ruhába bujtatott boristent ábrázol. Sokkal valószínűbb, hogy Baksus pajtás már korábban nemzeti ruhába bújt a XIX. század elején külsőségekben is megnyilatkozó nemzeti identitáskeresésnek és –kifejezés hatására.


Forrás: programturizmus.hu

Tokaj: Bacchus- szobor
Dínó bánat
Alfréd és a csillagok

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 04. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/