Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Szimbiózis: a fák és a gombák együttélése

 Szimbiózis: a fák és a gombák együttélése

 A fák gyökereikkel veszik fel az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat a földből.  A gyökerek átmérője folyamatosan csökken a főgyökérzettől távolodva, hajszálgyökerekben végződve, melyek finomságuk révén szűkebb talajrétegek közé is bejutnak. Azonban a hajszálgyökerek átmérője se csökkenhet a végtelenségig, van egy minimum mérethatár, ami gátat jelent a fák tápanyagfelvételének. Ezt az akadályt áthidalva leleményes megoldást talált ki a természet.

A fák a gyökerük felszínén élőhelyet biztosítanak mikrobiális szervezeteknek, nevezetesen gombáknak. A gombahifák átmérőjüket tekintve sokkal vékonyabbak, mint a fák gyökerei, ezáltal olyan talajrégiót is sikeresen elérnek vele, ami a fának nem sikerül. Ennek köszönhetően a fák tápanyagellátása javul, jobb kompetíciós készségre tesznek szert. Ezt a gomba–fa együttélést nevezi a szaknyelv mikorrhizás kapcsolatnak, melynek egyik fajtája az ek­to­mi­korr­hizás kapcsolat vagy szimbiózis.

Kép: pixabay.com

 Az óriás mamutfenyők gyökérzete azonban meglepően kicsi. A mérések szerint a legnagyobb példányok gyökérágai a törzstől mindössze 15 méterre távolodnak el, és legfeljebb 1 méter mélyre hatolnak a talajban. De hogyan képes ez a gyökérzet elegendő tápanyaggal ellátni a hatalmas fákat? A vizsgálatok szerint az óriás mamutfenyő gyökeré­hez mikroszkopikus méretű gombafonalak milliárd­jai kapcsolódnak. Helyettesítik a gyökérszőröket, óriási méretűre növelik a gyökér felszívó­felületét, vizet és ásványi sót vesznek fel társuk, a mamutfenyő számára. „Cserébe" a társnövény szerves tápanyagokkal látja el a gombát. Ennek az együttélésnek köszönhetően a mamutfenyők képesek megtelepedni és fejlődni az időszakosan kiszáradó talajú, sziklás hegyoldalakon is. A gombafonalak gyorsan felszívják a talajra hulló nedvességet, mielőtt az még leszivároghatna a mélyebb ­rétegekbe. Sokáig úgy gondolták, hogy a növények és a gombák együttélése ritka jelenség, és elsősorban a fenyőkre jellemző. Napjainkra azonban kiderült, hogy a hajtásos növények mintegy 75-80%-a él együtt gyökérkapcsolt gombákkal.

Forrás: eletestudomany.hu, nkp.hu

112 évig él a világ legtovább élő édesvízi hala: I...
A zöld pöttyös gömbhal ( Tetraodon nigroviridis)
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. október 23. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/