Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Bódai-Soós Judit

Szent Ilona és a keresztek

Bódai-Soós Judit: Augusztus 18. - Szent Ilona és a keresztek

  Szent Ilona volt Nagy Konstantin császár édesanyja. 250 körül született, valószínűleg a bithiniai Drepanum városban.

Bódai-Soós Judit: Augusztus 18. - Szent Ilona és a keresztek

Nagy Konstantin a várost később Helenopolisznak, „Ilonavárosnak" nevezte el, feltehetően azért, hogy megtisztelje anyja születési helyét.
Ilona egyszerű családból származott, ezért miután férjéből császár lett, az nem találta őt méltónak a trónra és elbocsátotta, majd új házasságot kötött. Amikor Ilona fia lépett a trónra, az ifjú császár maga mellé vette édesanyját, és megajándékozta a császárné címmel, úgyhogy Ilonát ettől kezdve Flavia Julia Helena Augustának hívták.
A császár szabad kezet adott anyjának a birodalmi kincstár felett, nevét és képét ráverette pénzekre. Ilona pedig ezt az új helyzetet jóra használta. Utazásai során mindenütt törődött a szegényekkel, sokakat kiszabadított a börtönből és a bányából, másokat visszahívatott a számkivetésből.
Ilona példaszerű keresztény életet élt az erények és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával. Sokszor egyszerű ruhában vegyült el a hívők között, így vett részt a liturgiában, máskor szegényeket hívott meg asztalához, és saját kezűleg szolgált föl nekik
326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta Palesztina szent helyeit, és templomokat építtetett Betlehemben az Úr születésének helye fölé és az Olajfák hegyén a Mennybemenetel helyén. A hagyomány szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés más eszközeit is.
A helyet azért nem volt könnyű megtalálni, mert az üldözések idején egy Vénusz-szobrot állítottak föl a Golgotán, hogy aki Krisztus tiszteletéért menne oda, azt megtévesszék. Ezért a keresztények elkerülték a helyet, és az már majdnem feledésbe merült. Amikor Ilona égi jel alapján rátalált a helyre, eltávolíttatott onnan mindent, ami a pogány kultuszhoz tartozott, és a mélybe ásva egy sziklaüregben megtalálta a három keresztet, Jézusét és a két latorét.
A megtalálás örömét csak az zavarta, hogy a kereszteket nem lehetett egymástól megkülönböztetni. Ott volt ugyan külön Krisztus keresztjének felirata is, de nem lehetett tudni, hogy melyik kereszthez tartozik.
Ebben az időben a város egyik előkelő asszonya megbetegedett és már a halálán volt. Szent Ilona felkereste őt a keresztekkel együtt, és imáiban Isten segítségét kérte az asszony gyógyulásáért Krisztus keresztje által. Ezek után hozzáérintették a beteghez az egyik keresztet, de nem történt semmi, majd a másodikat is, de akkor sem történt változás. Amikor aztán odahozták a harmadik keresztet, és Ilona azzal is megérintette a beteget, az asszony kinyitotta a szemét, fölkelt és fürgén járni kezdett. Meggyógyult.
A császárné e jel láttán, fogadalmának megfelelően, azon a helyen, ahol az Úr keresztjét megtalálta, királyi pompával ragyogó templomot építtetett. Az eredeti épületnek ma már csak az alapjai vannak meg, a helyén álló Szent Sír-bazilikát a keresztesek idején építették fel.

Időjósló augusztus
Az Olló és a Móka
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. augusztus 18. vasárnap

Captcha kép