Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Rajzoló- , táncoló- és beszélő elefántok? Ezeknek az állatoknak az intelligenciája kiemelkedőbb, mint azt gondolnánk. Egyszerűen csodálatosak!

 Rajzoló- , táncoló- és beszélő elefántok? Ezeknek az állatoknak az intelligenciája kiemelkedőbb, mint azt gondolnánk. Egyszerűen csodálatosak!

Amikor elefántokról beszélünk valójában három különböző, egymással rokonságban álló fajról van szó. Mindegy azonban, melyik fajról beszélünk, az elefántok intelligenciája mindenféleképpen kiemelkedő: a főemlősökével és a delfinekével vetekszik. Ez nem csak problémamegoldó készségükre, de memóriájukra, empátiás és kommunikációs képességeikre is vonatkozik.

A Lam Duan nevű szelíd öreg női elefánt, életének nagy részében vak volt. A 62 éves elefánt napjait az ElephantsWorld-ban töltötte, amely a thaiföldi Wang Dongban található állatvédelmi szervezet. Lam Duan imádja a zenét , most éppen megnyugtató klasszikus zenét hallgat Frédéric Chopin, Johann Sebastian Bach, Franz Schubert és Erik Satie által.

Ami még inkább elbűvöli ezt a történetet az az, hogy ez a jószívű zongorista megosztja a tehetségét és az idejét egy olyan állattal, aki vak és nem élvezheti a látvány szépségét, ám mindazonáltal örömet szerezhet neki a csodálatos dallamok lejátszásával. 

A zenész elmeséli, hogy amikor megtudta, hogy van  egy ilyen elefántmenhely, amely gondoskodik az öreg, sérült, fogyatékos elefántokról, nagyon megindította, és szeretett volna ő is tenni az itt élő állatokért.  Mivel szerette az elefántokat, odament, és megkérdezte, hogy hozhat-e be és játszhat-e az állatoknak zongorán?  Nagy örömére senkinek nem volt kifogása ellene. 

Bármennyire hihetetlen, Lam Duan nem az egyetlen elefánt aki élvezte ezt az ajándékot. Több elefánt is jött és hallgatta Barton előadását. Néhányan még énekeltek is! Igaz, a maguk módján.

Suda egy 4 éves elefánt  a thaiföldi Chiang Mai Maetaeng elefánt táborában él és éppen magát festi le.

 A Born Free nevű amerikai állatvédő szervezet szerint a Maesa-sztori mítosza, amely szerint az elefántok természetes intelligenciájuk folytán képesek festeni, hazugság.

Az elefántokat hónapokon át tartó fizikai erőszakkal veszik rá, hogy ecsetet fogjanak, vonalat húzzanak, virágokat és fákat fessenek.

A bébi elefántok először az úgynevezett „Phajaan"-folyamaton esnek át, amelynek lényege, hogy alávessék magukat az emberek akaratának. Az állatokat éheztetik, lekötözik és megverik. Megtanulják, hogy féljenek a kötelektől és a horgoktól, és sokan nem is élik túl a betörés folyamatát. A festő elefántok mellett álló felügyelőknél többnyire egy kampós bot van – nem véletlenül.

Desmond Morris természettudós megfigyelése szerint az elefánt a füle alatt lévő lágyszövetbe egy láncot helyeznek. Ezt láncot tartja a kezében a felügyelő „alkotás" közben, és ezzel irányítja az elefánt mozdulatait, erős fájdalmat okozva neki az érzékeny területen. Így jönnek létre a rajzok. 

Nos valószínűleg van ennek a leírásnak is valóság alapja. Mégis Suda, mintha még élvezné is amit csinál.

 Egy elefánt évekig tanul, amíg végre elsajátítja a felnőtt elefántokra jellemző, hihetetlenül összetett kommunikációs rendszert. S ha ez nem lenne elég: számos példa van arra is, hogy a nagytestű emlősök hangokat, sőt emberi beszédet utánoznak.

A felnőtt elefántok öt-hat kilós agya nem csak olyan, más intelligens állatoknál is megfigyelt viselkedésekért felelős, mint a szomorúság, a játék, a humor, az öngyógyítás, a tükörkép felismerése és az eszközhasználat, hanem olyan ritkább viselkedésekért is, mint az altruizmus (önzetlenség), a gyász, a hangutánzás – és ez felel az egyik legösszetettebb, ismert állati kommunikációs rendszer használatáért is.

Jelenleg úgy gondolják a kutatók, hogy a vadonban az elefántok legalább hetven hangjelzést és további 160 vizuális, szaglószervi és egyéb gesztust használhatnak. Ezek katalogizálása és pontos kiértékelése még folyamatban van. Arra például csak a 80-as években figyeltek fel a kutatók, hogy az elefántok az emberek számára nem hallható, mély infrahangokat is használnak.

 Az elefántok intelligenciájának egyik oka éppen az összetett társadalmi életük. A bikák ugyan jobbára magányosan élnek, a nőstény elefántok azonban kisebb csoportokat alkotnak, amelyek időnként összeolvadnak, majd különválnak. Így egy elefánt több száz másik társát is ismerheti. Ez lényegesen nagyobb, mint a csimpánzok társadalma, és feltehetően jobb memóriát is igényel. A ritka találkozások ellenére az elefántok akár száz elefánttársukat is felismerik hangról és szagról, még évek multával is. Egy másik tulajdonság, ami nagyban hozzájárul egy emlős agykapacitásának növekedéséhez a kifinomult mozgású fogóvégtag. Az elefántoknál az ormány az, melynek a precíziós irányítása összetett agyműködést kíván.

Míg az embernél egy csecsemő agyának mérete 28 százaléka lehet egy kifejlett felnőttének, addig a két legintelligensebbnek tartott állatfajnál, a csimpánznál és a delfinnél 54 illetve 42,5 százalékról beszélhetünk. Az elefántoknál ez az arány 35 százalék, ezzel pedig a legelőkelőbb helyezéssel büszkélkedhetnek. Az elefántok több mint tízéves korukra érik el teljes méretüket, ez tíz év tanulást is jelent. Az elefántoknak is ugyanúgy meg kell tanulniuk kommunikálni, ahogy az emberi gyerekeknek.

Forrás: boredpanda.com, nyest.hu, youtube

Kép: boredpanda.com
Becsengetés
Az elefántok képesek megismerni az emberi nyelveke...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. április 03. péntek

Captcha kép