Augusztus 15-én tartják az Anyaszentegyház legnagyobb Mária-ünnepét, Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének (Assumptio beatae Mariae) napját, amely egyben Magyarország oltalmazó Királynőjének, patrónájának is ünnepe. Magyarországon Szent István király avatta állami ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját.
Az ünnep legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja. Szűz Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden anyának, minden nőnek szól, aki a nőiség méltóságát viseli.
A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával annak halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba temették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/
Hozzászólások