Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Miért olyan lassú a lajhár?

Kép: wallhere.com

Miért olyan lassú a lajhár? 

Az állatvilágban a sebesség létfontosságú: minél gyorsabb egy állat, annál sikeresebb, akár vadászatban, akár a vadász előli menekülésben. A leggyorsabb szárazföldi emlős, a gepárd óránként legalább 90 kilométeres gyorsasággal képes száguldani, ezzel szemben a lajhár talajon kúszva egy óra alatt körülbelül 120 métert tesz meg, igaz, a faágak között gyorsabb, ott már akár 2 kilométert is mászik ugyanennyi idő alatt. (Az átlag 12 évig élő gepárddal ellentétben viszont a lajhár 25-35 évig él.)

Pauli munkatársaival Costa Rica északkeleti részére utazott, hogy felmérhessék az ott élő két- és háromujjú lajhárok energiaháztartását. Kutatásukkal arra szerettek volna magyarázatot találni, miért olyan ritkák az erdei lombevő emlősök, hiszen sokkal több faj választhatta volna a lombkoronát, ezt a nagy kiterjedésű élőhelyet az evolúció során. A faágakon élő emlősök (majmok, mókusok stb.) legtöbbször gyümölcsökkel, magokkal, csonthéjasokkal, rovarokkal táplálkoznak.

"A levelek csekély energiatartalma gátolhatta, hogy ez az életmód szélesebb körben elterjedjen", mondta Pauli. Ezzel az evolúciós biológia alaptézisére utalt, amely választ ad arra, miként alakult ki a változatos élővilág bolygónkon: ahogy az évmilliók során az ősi organizmusokból kifejlődtek a különféle élőlények, azok többféle irányba specializálódtak, ami lehetővé tette, hogy másoktól különböző tulajdonságaik legyenek és ennek köszönhetően eltérő élettereket foglaljanak el maguknak. A lombkoronában viszonylag biztonságos az élet, kevés vetélytárs, tehát az ezt választó lajhároknak adaptálódniuk kellett, ha a maximumot akarták kihozni a szegényes táplálékból. Az évezredek során egyre kisebbek lettek, végtagjaik alkalmazkodtak az ágak közötti élethez, ujjaik átalakultak: a lajhár erőfeszítés nélkül lóghat az ágak között a karmain.

Pauli kutatócsoportja stabil izotópmolekulákkal "megjelölt" vízzel itatta a kiválasztott két- és háromujjú lajhárokat, hogy megmérhessék napi energiafelhasználásukat. A környezethez jobban alkalmazkodott háromujjú lajhárok átlagos energiaigénye napi 460 kilojoule, azaz 110 kilokalória (1 kalória = 4,184 joule) volt. Ez körülbelül 160 grammnyi, azaz egy kisebb burgonyának felel meg. Ez a valaha mért legkisebb energiaszükséglet az emlősök körében.

A kutatók általános megállapítása, hogy minél inkább specializálódik egy lomblakó faj, annál alacsonyabb a napi energiaigénye.

Forrás: origo.hu

Koca anyó
2021-es naptár

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. november 24. kedd

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/