Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Miért nem jutott Pompeii sorsára Herculaneum, Herkules városa?

 Miért nem jutott Pompeii sorsára Herculaneum, Herkules városa?

 Pompeii pusztító története annyira elbűvölő, hogy a név ma is azonnali érzelmi reakciót vált ki az emberekben. Pompeii azonban nem volt az egyetlen ókori római város, amelyre veszélyt jelentett a Vezúv kitörése.  Nápoly és Pompeii között félúton fekszik Herculaneum városa , amely kissé más sorsot kapott, ugyanis épületei épségben maradtak, s ezáltal betekintést nyerhetünk eme ősi város által az ókori római életbe.

A legenda

Miután Héraklész elpusztította a gérüóni szörnyeteget és elhajtotta a marháit, Ibériából visszatérve megállt Rómában. Fauna istennőtől kért volna vizet, de nem kapott, mert az istennőnek csak nők számára való szentelt vize volt. Héraklész dühében egy saját magának szentelt templomot épített, és elrendelte, hogy nők nem vehetnek részt a szertartásokon és ünnepségeken. Közben Vulcanus egyik fia, név szerint Cacus ellopott néhány marhát Héraklésztől. Héraklész mindenhol kereste a jószágot, de hiába, ezért elhatározta, hogy továbbutazik Görögországba. Útközben meghallotta a csorda hangját és ezt követve megtalálta Cacust és a lopott marhákat. Úgy tartották, hogy Herculaneum azon a helyen épült, ahol Héraklész megölte a tolvajt. Nevét Herkulesről kapta, aki a legenda szerint a város alapítója volt.

Kr. u. 79. augusztus 24- én a Vezúv kráterét évezredekig elzáró lávatörés váratlanul, iszonyú erőtől hajtva dobódott ki Campania derült egére. A tűzhányó kilométernyi magasságba lövellte a kőtörmeléket és fülsiketítő égzengés kíséretében felrobbant a hegy csúcsa. Az eget elsötétítette a hamuból képződött sötét felhő, amely azután három napig gomolygott a katasztrófa színhelye fölött. Mivel a szelek délkeleti irányba fújták a kilövellt vulkáni anyagokat, ezek elsősorban Pompeii városát és környékét temették vastag hamu és lapillirétegek alá. Mivel Herculaneum a Vezúv nyugati oldalán helyezkedett el, a vulkán kitörésének kezdeti fázisa csak kismértékben érintette a várost: míg Pompeji háztetői beroskadtak a lerakodó vulkáni hamu alatt, addig Herculaneumra alig néhány centiméter vastagságú hamu hullott. Ez azonban eléggé elrettentő volt, hogy kiváltsa a városlakók egy részének menekülését.

Augusztus 24-e éjszakáján a vulkáni felhő elérte a sztratoszférát, ahonnan elkezdett visszazúdulni a Vezúvra Ennek következtében piroklasztikus ár alakult ki, amely több mint 100 km/h-s sebességgel vonult le a vulkán lejtőin. A 400 °C hőmérsékletű gáz, hamu és lapilli gomolygó tömege, kevéssel éjfél után érte el a várost, amelynek utolsó lakóit a kikötőben pillanatok alatt megölte. A folyam kevés kárt okozott az épületekben, viszont lassan feltöltötte őket vulkáni anyaggal.

Az épületek rendkívül jó állapota három tényezőnek köszönhető:mikor a szélirány megváltozott és a hamuzápor Herculaneumot is elérte, az épületeket már feltöltötte a Vezúv lejtőjéről alázúdúló piroklasztikus ár, így az épületek teteje nem szakadt be. A piroklasztikus ár hatalmas hője elszenesítette a szerves anyagokat, kivonva belőlük a vizet, a harmadik pedig a több mint 25 méter vastag tufaréteg légmentesen elzárta Herculaneumot 1700 éven át.

A város 20 hektárnyi területet foglalt el, falakkal körbevéve, melynek nyomai ma csak az egykori tengerpart mentén láthatók. Területének körülbelül negyedét tárták fel, ennek egy részét alagutak és vájatok építésével, emiatt a nagyközönség számára nem látogatható.

A város három északnyugat-délkelet irányú főutcából áll, amelyeket merőlegesen 5 utca  keresztez. Az utakat lávatömbökkel burkolták, amelyeken azonban nem láthatók szekérnyomok, mint Pompejben. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a termékek szállítását szamár vagy öszvérháton oldották meg.

Kép: viatar.com
Filmajánló: Családból is megárt a sok
A hóember

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 08. vasárnap

Captcha kép