Márciusi szél bucskázik,
fodrozza a tó vízét,
nézd, amott a mandulaág
szirmot bontott, ó, mily szép!
Fehér foltok incselkednek
itt-ott még a part alatt,
gólyák, fecskék, fülemülék
tavunk felé tartanak.
Hamarosan fészek épül
- ringatják az ágkarok -,
rigó rikkant: - Itt a tavasz,
mit már oly rég vártatok!
Vadrécéink csapatostól
szelik át a kék eget,
hátuk mögött hagyva tengert,
felhő fedte bérceket.
Felharsan egy öblös kürtszó,
feléd int a kapitány:
- Gyerünk, gyerünk, szállj hajóra,
szeld a vizet pajtikám!
Sirály szól a nádas felett,
bütykös hattyú ring amott,
szellő hint a parkok felől
tavaszhozó illatot.
Elillant a hosszú álom,
szétfoszlott a hókabát,
fény cikázik ott, a vízen,
aranyselymét szórva rád.
Sarjad majd a parti nádas,
fűzek sátra int megint,
kéklő tavunk évről-évre
néked őrzi kincseit.
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/
Hozzászólások