Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Magyarország a török hódoltság alatt

A mohácsi csata

Magyarország a török hódoltság alatt 


 Magyarország számára sorsfordító esemény az 1526. augusztus 29-én Mohács mezején I. Szulejmán szultán és II. Lajos király hadai között lezajlott ütközet. A magyar hadsereg szinte teljesen elpusztult. 1541. augusztus 29- én, Szulejmán elérkezettnek látta az időt a nyílt hódításra, és Buda elfoglalásával a birodalom részévé tette az ország középső részét. Az ország három részre szakadt (Török Hódoltság, Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alatt és az Erdélyi fejedelemség, ami a török adófizető, önálló külpolitikával nem rendelkező állama lett).  Szulejmán az országon keresztül akarta megközelíteni az osztrák fővárost.

A tizenöt éves háborúban azonban (1593-1606) bebizonyosodott, hogy az oszmán hatalom már nem képes nagyobb előretörésre. Magyarország felszabadítása 1683-ban történt, amikor az Oszmán Birodalom - túlértékelve saját erejét - ismét támadó hadjáratot indított, ám ez a bécsi vereséghez, majd Magyarország keresztény felszabadításához vezetett. A karlócai béke (1699) lehetővé tette, hogy a törökök egy ideig még megtartsák a Temes vidéket, de az ország többi részéről kiűzték őket. Itt ért véget a 145 éves török uralom Magyarországon.
A hódoltságban kb. 17-20 000 török katona állomásozott az országban. Élükön a budai pasa állt; a szultán tejhatalmú megbízottja, önálló katonai vállalkozásokat indíthatott, pénzügyileg azonban teljesen alárendelték a központi kormányzatnak, beosztottjait a Porta ( szultáni kormányzat) nevezte ki. A 145 év alatt 99. budai pasa volt. A török adó összeírások kezdetben némi könnyebbséget is jelentettek a magyar adóztatással szemben. Azonban a XVI. század végétől a XVII század végéig a háromszorosukra nőttek. Ráadásul a magyar végvárak parancsnokai a török területeken is beszedték az egyházi és állami adókat, így kettős adózás sújtotta a népet.
Nagyméretű népességpusztulásra főként a tizenöt éves háború, valamint a visszafoglaló háború alatt került sor. A béke időszakokban az ország a fejlődés jeleit mutatta, bár a harcok teljesen soha nem szüneteltek. A korszak végén Magyarország lakossága kb. 4 millió fő volt. Nagyobb városainkban néhány éven belül megjelentek a török építészet jellegzetes alkotásai: a dzsámik, mecsetek, medreszék, türbék és az elmaradhatatlan fürdők. Nem csak az építészetre, de a magyar étkezés kultúrára is nagy hatással voltak, a magyar konyhára jelentős örökséget hagyva.
Sün-vacok
17 házikedvenc közös családi fotón, nem lehetetlen...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 07. szombat

Captcha kép