Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Magyarföldi husáng

Magyarföldi husáng 

Magyarföldi husáng

 A magyarföldi husáng, a Dél Börzsönyben, a Szent Mihály-hegyen élő büszke, egyszerű virágzatát magasan a szélben ringató, párja nincs növény. Egy valódi hungaricum, mely élőhelyén, a turisták számára megközelíthetetlen sziklagyepeken a magyar flóra preglaciális ( jégkorszak előtti ) korszakának állít emléket. Megtalálható még nálunk: a Gerecsében, a Pilisben, és a Bükkvidéken.

E páratlan növény hosszú ideig várt arra, hogy valaki észrevegye. A várakozása végül nem volt hiábavaló és meghozta gyümölcsét. A 18. század végén egy híres magyar botanikus figyelme végre ráirányult. Kitaibel Pál nem ment el mellette anélkül, hogy fel ne figyelt volna rá. Pilisszántó felett, a Pilis-hegy délkeleti sziklaélén fedezte fel. Másodikként a Tordai-hasadék populációját fedezte fel egy Baumgarten nevű kutató 1846 -ban.

A magyarföldi husáng, kizárólag a Kárpát- medencében, négy hazai és két, jelenlegi határainkon kívüli termőhelyen fordul elő: a Gömör- Tornai- karszt szlovákiai oldaláról és a Tordai hasadéknál, Romániában.  Legközelebbi rokonai Belső-Ázsia félsivatagjain, sztyepplejtőin élnek. Virágzó-termésérlelő példányai 1,5–2 m magasra nőnek, száruk erőteljes, hengeres, a szár felső harmadában rendszerint sok ágra bomló. Jellemző rá a felfújt levélhüvely, és az erősen szárnyalt, többszörösen összetett levél. A levélkék széle igen finoman fűrészes, ez rendszerint csak nagyítóval figyelhető meg. A levélcimpák 1–3 cm hosszúak és 1–3 mm szélesek lehetnek, szálasak, laposak. A virágok ernyőben állnak, színük sárga, az ernyők átmérője általában 7–9 cm, sem gallér, sem gallérkalevelek nincsenek. A termés lapos, tojásdad vagy hosszúkás alakú, 7–10 mm hosszú ikerkaszat, igen keskeny szárnyas szegéllyel. A nem virágzó egyedek tőleveleinek hossza 40–70 cm lehet. Az egész növény a zellerfélékre jellemzően illóolajat tartalmaz.

A magyarföldi husáng kedveli a száraz, meleg, délies kitettségű, mészkő vagy andezit alapkőzetű termőhelyeket, illetőleg csak ilyen helyeken fordul elő. Az ismert előfordulási helyein a Börzsöny kivételével (ahol is andeziten él) mindenhol mészkövön tenyészik. Legtöbbször sziklagyepekben, csekély záródású sziklaerdőkben, sziklacserjésekben fordul elő. A nagyobb árnyalást nem bírja.

A szaporodás-képesség eléréséhez rendszerint több éves fejlődésére van szükség. Ez az időszak 3 évet tesz ki. Virágzási ideje június-július, a termések július végére-augusztusra érnek be. A kifejlett, virágzásra képes növényeknek sem hoz mindegyike termést az adott évben még akkor sem, ha vadrágás nem veszélyezteti. Aszályos években csak a populáció egyharmada-egynegyede érlel termést, szélsőségesen aszályos években a termésérlelés teljesen elmaradhat.

A magyarföldi husáng fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Apró Csodáknak...
Furcsa Faluk
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. szeptember 27. vasárnap

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/