Irodalmi és ismeretterjesztő portál
Széki gróf Teleki Sámuel, néhol Teleki Samu magyar felfedező, afrikanista, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el a Rudolf-tavat és a Stefánia-tavat.
Az ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult Teleki Sámuelt 1881- ben az országgyűlés felsőházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnővel, II. belga király lányával, a társaság fővédnökével.
1886-ban Rudolfék ösztönözték arra, hogy tervezett afrikai szafarija helyett inkább szervezzen expedíciót Baringó- tótól északra elterülő vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858–1895) skót utazó feltérképezett, hogy megtalálja a sivatagi tavat, amelynek létezését helyi legendák sugallták. A legendák szerint a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona.
Teleki gróf és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy, 1887 februárjában hagyták el Panganit ( Tanzánia) 400 teherhordóval, a Ruvu folyót követve.
Ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy- hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Teleki elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya- hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.
A folyókat követve jutott el 1888. március 5- én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf- tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él.
Az expedíción felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Csev- Bahir, Etiópia déli részében.)
A Turkana-(Rudolf-)tótól délre, Teleki a Suguta kiszáradt folyó völgyében felfedezett egy aktív vulkánt, melyet Höhnel Telekiről Teleki- vulkánnak nevezett el, melyet mind a mai napig így hívnak. Hazafelé menet 1888 októberében Mombasa mellett elérték a kelet-afrikai partvidéket.
Továbbhaladva megálltak Ádenben, ahol Telekiben megszületett az elhatározás, hogy egy későbbi expedíció során az Etióp-magasföldet utazza be és északról közelíti meg az Afrikai Nagy Tavakat Erre azonban már nem került sor. 1895-ben a gróf még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát.
1886 és 1895 között írta meg a Kelet- Afrikai Napló című művét magyarul. Von Höhnel szintén írt egy hosszú beszámolót az utazásról.
Hosszú betegség után Budapesten halt meg.
Erdélyben születtem, egy olyan mesés környezetben, ahol elengedhetetlenül kifejlődött a kreativitásom és a természet iránti szeretetem.
Mióta a betűket ismerem, mindig szerettem írni, elsősorban magam és gyermekeim örömére. Az idő bebizonyította számomra, hogy ha az ember szívvel alkot, az előbb- utóbb mások örömére is szolgál. Olvasóim biztatására jelent meg első felnőtteknek szóló verseskötetem 2019 májusában „Sosem késő!” címmel.
Azon dolgozom, hogy a meséim is egyre ismertebbé váljanak. A weboldalamon nem csak elolvasni, de meghallgatni is van mód a meséimet. Mesélek állatokról, tündérekről, gyerekekről, gyümölcsökről, úgy versben, mint prózában, és sosem feledkezem meg arról, hogy mindig legyen mit tanulni a történeteimből. Vendégeimnek ingyen letölthető mese e- bookkal és három havonta megjelenő online magazinnal kedveskedem. Ha pedig személyes mesét, versikét szeretnél nálam megrendelheted! Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok!
By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/
Hozzászólások