Húsvéti nyúl, húsvéti nyúl,
tojást talál, ahova nyúl.
Ha megleli, be is festi,
ezt kínálja Kati, Eszti,
amikor mész locsolkodni,
ez pont egy húsvéti holmi.
Nyuszi ül a fűben,
Kölni a kezében.
Bár tudná az ember,
Mi jár az eszében?
szöveg: Andók Veronika
zene: Antovszki Tamás
előadó: Fülemüle zenekar
szöveg: Andók Veronika
zene: Antovszki Tamás
előadó: Fülemüle zenekar
Tél végén a szellő-vándor
havat szór a fáradt ágról,
átlibben nagy peckesen
árkon-bokron, kerteken.
Itt a nyuszi,
hol a nyuszi?
Egy tojásért
jár egy puszi,
kettőért egy cuppanós,
háromért egy csattanós.
Fák rügyeznek, itt a tavasz,
énekelnek a madarak,
nem félnek, hogy nem lesz étel,
hiszen vége van a télnek.
Tavasztündér virágot szór
erdőkben a tisztásra,
frissen pattanó rügyeket,
zöld levelet a fákra.
Ünnep van, Magyarok!
Álljatok hát talpra!
Hisz egykor Petőfi
éppen ezt akarta!
Tavaszi hajnal,
gyönge fagy van.
Tulipán szirma becsukva,
várja a napfényt vacogva.
Volt egyszer,
egy csacska kacsa,
sose volt tele a hasa,
mindenhova belecsócsált,
kereste a legjobb tócsát,
abba aztán beletoccsant
a kacska kiskacsa!
Van nekem egy tarisznyám,
Nagyapámtól maradt rám,
Ütött-kopott, mihaszna,
Ringyes-rongyos tarisznya.
Kamarában szegen lóg,
Be is szőtte már a pók.
Rezdül a fellegek csipkepalástja,
szél fut a suttogó fenyves alatt,
jéghideg, dermesztő, karcos szavára
borzong az őszidő, messze szalad.
Egy kicsi katica ébred,
röppen az álom szeméből,
mosdatja mind a hat lábát,
elég volt a hosszú télből.
Vannak lányok, nők, meg nénik,
anyukák, meg nagymamák.
Vannak Katák, Erzsik, Évik,
Zsuzsák, Jutkák, Erikák…
Kedves Konrád, jó komám,
most, a tavasz alkonyán
üzenek ím’ teneked,
s küldöm ezt a levelet.
Megérkezett, itt a tavasz,
csalogatóan süt a nap.
Fönn az égen vidám felleg,
cinkék, rigók énekelnek.
