Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Internet: a hangyák által alkalmazott algoritmuson alapszik.

 Internet: a hangyák által alkalmazott algoritmuson alapszik.

 Az emberek általában meglehetősen vegyes érzelmeket táplálnak a hangyák iránt, leggyakrabban a konyháikat, kamráikat vagy uzsonnás kosaraikat megtámadó illetéktelen behatolók képével azonosítják őket. Gyakran előfordul, hogy a hangyákra csupán úgy tekintenek, mint a nem szívesen látott vendégekre, amelyek folyton megzavarják az életüket. Néhányan talán még félnek is tőlük.

Magyarországon a kis fekete hangya (lasius niger), házi hangya (lasius emarginatus) valamint a gyepi hangya (tetramorium caespitum) jelenléte lehet zavaró -ezek a fajok ugyanis előszeretettel tekintik életterüknek a kolónia közelében lévő házakat, ezekbe élelmiszer után kutatva könnyedén bejutnak. A hangya ugyanis a gondosan kivitelezett épületekben is megtalálja a réseket a bejutáshoz, és amennyiben számára megfelelő feltételeket és táplálékot talál ott, azt a többiek tudomására hozza. Ilyenkor nagy tömegben vonulnak a hangyaboly és a táplálék forrása között. Mindenevők , szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztják, a lakásban azonban bármely élelmiszerrel táplálkozhatnak. A száraz, meleg helyeket kedveli.

A hangyák híresek kitűnő alkalmazkodóképességükről. Sikerük okai között szerepel kitűnően szervezett társadalmuk, képességük az élőhelyük megváltoztatására, táplálékforrás felkutatására vagy fészkük védelmére. Fejlődésük során a hangyák más fajokkal különböző típusú kapcsolatokat alakítottak ki, mint például barát, megtűrt vendég, vagy éppen ellenség. A hangyák kolóniákban élnek, amelyek méretben rendkívüli változatosságot mutatnak. Lehet például néhány tucat egyed együttélése egy természetes üregben vagy egy magasan szervezett, hatalmas területre terjedő és több millió tagot számláló kolónia. A nagyméretű kolóniák általában steril, szárnyatlan nőstényekből állnak, amelyek „dolgozók", „katonák" vagy számos egyéb szerepkör betöltői. Az év bizonyos időszakában szinte minden hangyakolóniában találunk ivaros hímeket és nőstényeket (ezek még szárnyasak), illetve egy vagy több megtermékenyített (szárnyát levetett) nőstényt, amelyeket „királynőnek" nevezünk. A hangyák szoros családi egységekben élnek, amelyek akár több millió dolgozót és hozzájuk képest csupán néhány ivarérett egyedet foglalnak magukba (általában egy királynő és időszakosan hím példányok). A nőstények kivételesen hosszú ideig élnek a többi rovarhoz képest. Fajtól függően a dolgozók elérhetik a 3-6 éves kort, míg a királynők akár 20-25 éven keresztül is aktívak. A vöröshangyák esetében már bizonyítást nyert, hogy a királynő elérheti akár a 30 éves kort is. A hazánkban honos hangyafajok főleg korhadt fákban, kövek alatt vagy a talajban alakítják ki fészküket. A kerti hangyák földalatti fészkeik illetve a vöröshangyák tűlevelekből emelt otthonaik már sokkal bonyolultabb építmények. Az apró Temnothorax fajok kis kolóniái akár egy gubacsban, vagy tölgymakkban is be tudnak rendezkedni.

Szinte az összes szárazföldi ökológiai rendszerben fontos szerepet töltenek be: más rovarokat fogyasztanak, levéltetveket gondoznak, beporoznak virágokat, növényi magokat szállítanak és hozzájárulnak a tápanyag körforgásához, hiszen igen fontos lebontói az elpusztult rovaroknak és egyéb kistestű állatoknak. A hangyák a földigiliszták után a legjelentősebb talaj és táptalaj szállító élőlények, és fontos szerepet töltenek be a talajszemcsék aprózódásában azáltal, hogy azok forgatásával a szemcsék „összedörzsölődnek". Biológiai jelentőségük leginkább annak köszönhető, hogy fészkeik építése és átépítése folytán rendszeresen átrendezik a talajt, így a talajrétegeket lazítják és szellőztetik. A hangyák ezen kívül magokat is szállítanak, és ezzel segítik a növények elterjedését.

A hangyák a rovarokon belül a legnagyobb egyedszámban jelenlevő ragadozók és képesek szabályozni a többi ízeltlábú elterjedését és populációdinamikáját (meggátolják a növényevő rovarok populációinak felszaporodását, majd összeomlását), így a hangyapopuláció puszta létezése hatással van a növényzetre és a többi ízeltlábú állatra is. A hangyák nem csupán elpusztítják a kártékonynak tekinthető rovarokat és azok lárváit, hanem hozzájárulhatnak a többi ízeltlábú védelméhez és élőhelyének biztosításához is, például pókok, százlábúak, alsórendű rovarok, lepkék, bogarak és így tovább.

Miért olyan sikeresek a hangyák? A hangyák, éppúgy mint az emberek, közösségalkotó lények, ám az emberi közösségeken belül egyfajta hierarchia uralkodik, ahol az utasítások és szabályok fentről indulva jutnak el az alsóbb szintekre azzal a céllal, hogy így szabályozzák a csoport dinamikáját a különböző szinteken illetve, hogy így érjék el az ideális eredményeket. Ez gyakran vezet merev szerkezetű közösségekhez, amelyek képtelenek önmagukat szabályozni. A „topdown" (felülről lefelé) stratégia sikeresen működhet egy statikus környezetben ám nagy valószínűséggel csődöt mond egy dinamikusan változó közegben. Ezzel szemben a hangyakolóniákban a folyamat nagyrészt kétirányú, azaz alulról felfelé is indulnak el változások. A hangyáknak helyben kell reagálni az aktuális kihívásokra és nem felülről érkező szabályokra várnak. Nagy valószínűséggel ez is hozzájárult az elmúlt 100 millió évben a hangyaközösségek bizonyított túléléséhez az örökösen változó környezeti körülmények és feltételek között. Így talán nem is olyan meglepő, hogy egyre gyakrabban fordulnak kutatók is a hangyákhoz. A megfigyelések alapján nagyon hasznos és izgalmas következtetéseket vonnak le, amelyeket sikeresen alkalmaznak az emberi társadalomban is.

A raj-intelligencia nem szorul rá semmilyen hierarchikus rendre, vagy vezetőkre. A rajok önmagukat szervezik – és az így mutatott intelligencia jócskán meghaladja az egyének képességeit. Az adott állatközösségek tagjai - egyedenként - ugyan nem képesek túl sokra, ezzel szemben, csoportosan meglepő dolgokat visznek véghez, legyen szó akár egy bonyolult matematikai művelet megoldásáról. Ez szolgálhat magyarázatul arra a tényre, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika területén végzett kutatások nagyban hagyatkoznak a hangyák viselkedésének algoritmusaira. Például az internet is a hangyák által alkalmazott algoritmuson alapszik.


Felhasznált irodalom: A hangyák- tanári kézikönyv-

“Házias” locsolóvers
A leánykereső legény

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. augusztus 10. hétfő

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/