Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Görög mitológia 4.rész

Héphaisztosz a tűz és a vulkánok istene, kép: Sarti Info

 Görög mitológia 4.rész

 Zeusz megparancsolta Hephaisztosznak, hogy készítsen földből és vízből egy szépséges szüzet, istennőhöz hasonlót. Pallasz Athéné hófehér csillogó köntösbe burkolta az agyagból formált isteni teremtményt és megtanította az asszonyi munkára, a mesteri szövésre-fonásra. Aphrodité a csábítás és a szerelem bűverejével, míg kísérői a Khariszok (latin nevük: Grátiák): a kedvesség, a báj és a hála három istennője Peithóval, a rábeszélés istennőjével együtt szépmívű aranyláncot aggattak rá. Az évszakok istennői, a Hórák virágfüzérrel díszítették fel. Hermész hazugságot, csábító szavakat és tolvajszokásokat rejtett keblébe és pálcája megérintésével elnevezte: Pandóra, azaz "csupa ajándék", mivel valamennyi isten adott valamit magából. Zeusztól faragott szelencét kapott. A szépséges szüzet, az első asszonyt Hermész kísérte le a földre Epimétheuszhoz, akik elfeldkezve testvére intelméről átvette Zeusz ajándékát.

A furfangos, előrelátó Prométheusz, aki Uranosz és Kronosz bukását is látta már, tudta, hogy rettentő baj származik az emberekre amiatt. Pandórát elfogta a kiváncsiság, hogy vajon mi rejtőzhet a szelecében. Felnyitotta, de ekkor csapatostul rajzottak ki a baj démonai: az ínség, a betegség, a gond, a gonoszság és minden egyéb nyomorúság. Pandóra ijedten csapta le a doboz fedelét, de már késő volt. Csak Elpiszt, a Reménységet zárhatta vissza a börtönébe.

Zeusz parancsára Hephaisztosz Kratosz és Bié segítségével Prométheuszt a Kaukázus égbe meredő szirtjéhez láncolta, ahol minden nap egy sas madár felfalta a máját. Egyetlen ember vetődött Prométheusz kínjai színhelyére: az argoszi Ió, aki Héra papnője volt.

Zeusz beleszeretett és ezért az istennő tehénné változtatta és Gaia fiára az ezerszemű Argoszra bízta, aki ébren őrködött Mükénében. Zeusz végül Hermészt küldte le hozzá, aki fuvolája bűvös hangjával összes szemének lehunyására kényszerítette, majd lefejezte. Azóta hívják Hermészt Argeiphontésznak, azaz "Argosz-ölőnek". Argosz ezer szemét Héra szent madarára, a páva legyezős farkára helyezte.

A tehén Iót egy bögöly egészen Prométheuszig kergette, aki anyja, Themisz révén már látta a lány jövőjét. Azt tanácsolta neki, hogy a Nílus deltájában keressen menedéket és hogy óvakodjon a keleten élő Gorgóktól, griffektől és az egyszemű arimaszposzoktól. Vándorlása során Ióról nevezték el a tengerszorost Boszporusznak, azaz "Tehénátkelőnek".

A Nílusnál Zeusz szelíd kezével megérintette és később megszülte Epaphoszt, Egyiptom királyát. Prométheusz megjósolta neki, hogy az ötödik nemzedék, ötven leány utód fog visszatérni Argoszba és hogy az ő tizenharmadik nemzedékében lesz az a hős, aki majd Zeusz akarata ellenére meg fogja szabadítani.

Így is történt. Ió nagy tiszteletben részesült az egyiptomiak körében, akik istennőjüket Íziszt tisztelték benne. Ió elvette Nílus leányát Memphiszt és a nevére alapított várost. Közös lányukról, Libüéről nevezték el a szomszédos országot, Líbiát. Az ő leszármazottja volt Héraklész, aki valóban harmincezer évvel később nyilával leterítette a madarat és megszabadította Prométheuszt.

Gaia, a Földanya megirigyelve az Olümposziak hatalmát és bosszút kívánva gyermekeiért a titánokért világra hozta a gigászokat, a kígyólábú óriásokat. Elhalványodtak a csillagok, Héliosz, a Nap istene is rémülve tartotta vissza a lovait, amikor előjöttek a gigászok. A bosszúálló sereget arra kérte, hogy szabadítsák meg a Titánokat és hogy ehhez a hegyeket és folyókat, azaz minden tagját felhasználhatják.

Azonban az olümposziak is összefogtak az alvilág lelkeivel és a folyók isteneivel. A gigászok szétfeszítették a természet határait. A sziget elhagyta helyét a tengerben. A sziklazátonyok a felszínre kerültek. A tengerpartok eltolódtak. Gaia a sima mezőn ült, mivel nem volt magaslat többé a földön, mivel szétosztotta magát fiai között.

Árész megölte Pelóroszt és Mimaszt. Pallasz Athéné Damasztórral és Ekhiónnal végzett. Apollón pedig Porphüriónt győzte le, aki Déloszt támadta.

A gigászok halála után Gaia még Tüphónt, a százfejű, tűzokádó óriást hozta a világra, aki elől az istenek Egyiptomba menekültek. Zeusz legyőzte és a szicíliai Aitné (Etna) hegyét borította rá. Tüphón időnként megrázkódik, ilyenkor láng csappan fel a tűzhányó hegy mélyéről. A földön Tartarosz-kígyó leányától Ekhidnától származó szörnyeteg fiait hagyta hátra, amíg Héraklész meg nem ölte őket.

Héraklész (latinul: Herkules) Zeusz és a halandó Alkméné fia volt. Öccse Iphiklész egy éjszakával volt fiatalabb nála. Nevelőapjuk Amphitrüón volt, akinek a pajzsát használták bölcsőnek. A Héra által küldött kígyóktól csodás módon menekültek meg. Héra, később őrületet küldött rá, ami miatt saját és ikertestvére két gyermekét is a tűzbe vetette. Héraklész ekkor a Delphoi jósnőhöz ment, hogy Apollóntól kérjen bocsánatot és kérjen tanácsot, hol telepedjen le szégyenében. Püthia jósnő ekkor nevezte először Héraklésznak, mert korábban nagyapja után Alkeidésznek hívták.

Végül Mükéné királyát, Eurüsztheuszt kereste fel, aki tíz feladat teljesítésével bízta meg. Az első az volt, hogy hozza el a nemeai oroszlán bőrét. A második, hogy ölje meg a lernéi Hüdrát. A mocsárban segítségére volt Iphiklész fia, Ioalosz is és később ezt a király nem is akarta beszámítani a tíz közé, mert nem egyedül hajtotta végre. A harmadik feladat az volt, hogy hozza el élve a kerüneiai szarvast. A negyedik: az erümanthoszi vadkant kellett élve elhozni. Az ötödik a feladata Augeiasz istállójának kitakarítása volt egy nap alatt. Hatodszorra lelőtte a Sztümphalosz-tő érclábú, érccsőrű, falánk madarait. A hetedik munka a krétai bika Mükénébe vezetése volt. Nyolcadik feladata Diomédész emberevő lovainak elhozása volt. Kilencediknek Hippolütének, az amazonok királynőjének övét kell elhozni. Ebben a küldetésében még Trójába is elvetődött. Tizediknek Gérüonész teheneit kellett elhoznia. Mivel azonban kettő ellen kifogással éltek, ezért tizenegyedik munkaként elhozta a négy Heszperisz (Aiglé, Erütheia, Heszperia és Arethusza) aranyalmáit, amit még Gaia adott Hérának nászajándékként. Megszerzésük után Héraklész Pallasz Athénénak adta, aki visszavitte. Tizenkettedik feladatként pedig felhozta sok veszélyt legyőzve az alvilágból és megmutatta a háromfejű kutyát, Kerberoszt.

Eurüsztheusz szolgálatából megszabadulva Deianeirát vette el. Fiuk született, Hüllosz. Héraklésznak hajdanán megjósolták, hogy élő meg nem ölheti, csak az, aki már az Alvilág lakója. Így is történt. Nesszosz, a kentaur vérével bekent ruha annyira kínozta, hogy végül arra kérte fiát, hogy az Oita hegyén máglyán égessék el. A fiú meg is tette apja utolsó kérését Iolaosz segítségével. Héraklész egyenesen az Olümposzra szállt, mert az istenek tengernyi küzdelme után halhatatlansággal jutalmazták. Héra kiengesztelődött és Hébét, az ifjúság istennőjét adta hozzá feleségül. Az istenek asztalánál végül Ganümédész, az istenek pohárnoka ambrosziával és nektárral kínálta aranykehelyben.

Forrás: babszerabab.lapunk.hu

Mindenki fája
"Nagymamaeffektus " a kardszárnyú delfineknél
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2022. január 20. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/