Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

G. Joó Katalin

G. Joó Katalin: Fricska

G. Joó Katalin: Fricska

Lappföldön, a Fül- hegyen, ahol a Mikulás él, már nagy volt a sürgés-forgás. A mikulásfalvi postahivatalban már zsákokban álltak a levelek, arra várva, hogy a Mikulás elolvassa azokat.

Mikulás Apó a kandalló mellett melegedett, teát kortyolgatott, mert fájt a torka. Szorgos kis manók segítettek neki a levelek olvasásában. A rénszarvasok, Rudolf és Üstökös vezetésével edzést tartottak, készülve az előttük álló hosszú útra. Csak egy valaki nem dolgozott, nem segített, hanem azon törte a fejét, milyen tréfát eszeljen ki, mivel bosszantsa fel a Mikulást vagy a manókat. Ő nem volt más, mint Fricska, a krampusz. Előfordult már, hogy összekeverte az országok szerint szétválogatott leveleket, eldugta a manók sapkáját, a Mikulás botját...és sorolhatnám. Most is valami kópéságon törte a fejét.
-Mit tegyek? Mit tegyek? Járkált fel s alá Fricska.
- Megvan! Ez az!- kiáltott fel.
Besettenkedett a szobába, ahol a Mikulás bóbiskolt, és a párologtatóba tüsszentőport kevert. Boldog vigyorral az arcán, kisurrant. A Mikulás arra ébredt, hogy valami facsarja az orrát. Tüsszenteni kezdett.
-Hapci! Hapci!
Csak tüszkölt, csak prüszkölt, nem bírta abbahagyni. Beszaladtak a manók.
-Mi történt? Mi történt?- kérdezte egyszerre Piszke és Pöszke.
-Nem tudom abbahagyni a tüsszentést! Hapci! Öntsétek ki a párologtatóból, ami benne van, mert attól prüsszentek! Hapci, hapci...
Piszke és Pöszke azonnal rájött, hogy csak is Fricska lehetett a tettes.
-Keressük meg!- kiáltotta Piszke.
Hiába bújt el a pincében a kis gézengúz, hamar megtalálták.
-No, te csibész! Már megint mit tettél? - kérdezte Mikulás Apó.
-Ééén...én... semmit! - mondta ártatlan képpel Fricska.
Pöszke hátulról fejbe kólintotta.
-Na jó! Én voltam. De csak meg akartalak tréfálni!
-Mit csináljak, mit csináljak veled? Iskolában kell menned! Épp ideje, hogy te is tanulj, okosodj!
-Iskolábaaaa!Na, azt már nem! Iskola...brrr! A hideg is kiráz tőle!
-Pedig muszáj! Tanulnod kell, hogy ne csak a csalafintaságon járjon az eszed! Így döntöttem és punktum!- mondta Mikulás Apó, ellentmondást nem tűrő hangon.
Eltelt egy hét, két hét...
Fricska szorgalmasan járt iskolába. Egy nap így kérlelte Mikulást:
-Kedves jó Mikulás Apó! Hadd menjek veled! Segíteni szeretnék neked!
-Na jó! Tegyünk egy próbát! Holnap nagyon korán indulok. Az lesz az első feladatod, hogy a rénszarvasokat fogd be a szán elé! Aztán majd meglátom.
Reggel fürgén kipattant az ágyból, befogta a rénszarvasokat. Sőt! Kifényesítette Üstökös és a többiek csengettyűjét is. Mikulás Apó nagyon örült, hogy betartotta az ígéretét. Maga mellé ültette a szánra, és elvitte ajándékot osztani.
Azt a feladatot kapta, hogy azoknak a gyerekeknek, akik olyan csalafinták, kópék, mint ő, tegyen az ajándék mellé egy - egy virgácsot. Ezzel figyelmeztetve őket, hogy bizony, a Mikulás mindenről értesül. Fricska imádta ezt! Persze az is tetszett neki, hogy a gyerekek közt is vannak olyan rosszcsontok, mint ő.
Azóta is szorgalmasan jár Mikulás Apóval, osztogatja a virgácsokat. Talán, ti is találkoztatok már vele.

A spártai nevelés
Szénbányából természeti paradicsom
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2022. január 19. szerda

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/