Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Erdély: A Fogarasi havasok

Erdély: A Fogarasi havasok 

 A Fogarasi-havasok (Masivul Făgărașului) a Déli- Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátoklegnagyobb tömegű kristályos hegysége.

A hegység, melynek élesen határolt főgerince mélyre bevágódott, hatalmas bástyaként egyenesen nyugatról keletre húzódik, a Vöröstoronyi- szorosnál (amely a Szebeni- hegységtől választja el) kezdődik és hirtelen emelkedik 2000 m-nél nagyobb magasságra. Kelet felé a Capu Tamasului horpadása (1556 m) választja el Királykőtől.

A felette zord és meredek, de összefüggő láncot képező főgerincből ritka szabályossággal ágaznak ki észak felé egymással párhuzamos, keskeny s felette meredek, de rövid oldalágak, melyeket kisebb-nagyobb patakok (Kerci patak, Ucsa, Brázai patak, Sebes) választanak el egymástól. Csak a hegység keleti részében fakadó Barca, mely egyúttal a Királykő csoportja felé képezi a határt, veszi keletnek útját a barcasági lapály felé, míg a többi folyóvíz mind egyenesen északnak, az Olt felé siet.

A Fogarasi-havasok csoportja csaknem közvetlenül a síkságból emelkedik ki, csodálatos képet mutat, mely csak a Magas- Tátra panorámájával hasonlítható össze. 1800 m-ig nyúlik fel rajta a fenyves erdő, azon túl szürkésfehéres sziklaormok és csúcsok következnek, melyeket az év nagy részében hó borít. A mellékágak alját lomberdők takarják. Völgyei tele vannak természeti szépségekkel, melyek a turisták kedvelt kirándulóhelyei.

A Fogarasi-havasok déli oldalágai jóval hosszabbak mint az északiak s lassabban, de egyúttal kevésbé szabályosan ereszkednek a síkság felé. A Dimbovica itt a fővölgy, mely a hegység vizeinek nagy részét magába gyűjti.

A hegységet alul mintegy széles övként bükkösök szegélyezik, melyek felfelé haladva egyre inkább keverednek fenyvesekkel. 1300 m felett a növényzet megváltozik, itt már a fenyvesek az uralkodók. 2000 m felett az zord éghajlat akadályozza a gazdag növényvilág kifejlődését. Ezért az erdők felett közvetlenül főként törpefenyőkből és borókásokból álló növényzet helyezkedik el, ritkábban cirbolyafenyők is láthatók a jégkorszaki növényzet maradványaiként. A magashegységi zóna felső részein havasi legelők terülnek el. Jellemző virágai az alpesi harangvirág, az encián és a kamilla. A déli oldalon a mészköves területeken nyílik a havasi gyopár.

Az állatvilág szintén a magasság változása szerint tagozódik. Alul az erdőlakó emlősállatok közül a barna medve, a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mókus, a vadmacska, a menyét és a borz a jellemző. Feljebb a zerge az uralkodó állatfaj. A madárvilágot alul a rigófélék, a vörösbegy, a cinkefélék, a holló és az egerészölyv képviseli. Feljebb a gerinceken és a havasi legelőkön a szirti sas fordul elő nagy számban. A kígyók előfordulása ritka, közülük leginkább a keresztes vipera fordul elő 2000 m magasságig. A halak közül a pisztráng szinte minden vízfolyásban és tóban megtalálható.

Az elefántok képesek megismerni az emberi nyelveke...
Yeo Bee Yin miniszterelnök kijelentette , hogy Mal...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 16. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/