Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Életadó Napunk is egy a sok milliárdból

 Életadó Napunk is egy a sok milliárdból

 A Nap (távolsága 11000 Föld-átmérő – megteszi a fény alig több, mint 8 perc alatt – kb. 150 millió km) egy közönséges csillag (vannak kisebbek, de ezerszer nagyobbak is), csupán egyetlen, a Tejútrendszer több százmilliárd csillaga közül! (A Tejútrendszer is csak egy galaxis a ma ismert százmilliárd galaxis közül.)

A Nap mérete: 100 Föld-átmérő: 1 millió 400 ezer km. (Bőven beleférne a Holdnak a pályája!)

A Nap tömege majdnem 333 ezerszerese a Földének – ezért csillag, mert ilyen nagy. Igen nagy tehát a gravitációja is, vagyis a sűrűség a belsejében.

Úgy 6 milliárd éve, amikor a Nap megszületett, ez a sok anyag nagyon összesűrűsödött, legalábbis középütt, ezért ott igen nagy lett a nyomás és a hőmérséklet. Ilyen körülmények között – mint más csillagok esetében –, a protonok (H atommagok) He atommagokká, más néven alfa-részecskékké tudnak átalakulni, miközben gigantikus energia szabadul föl, s elektromágneses sugárzások (rádió-, hő/infravörös-, látható fény-, ultraibolya-, Röntgen-, alfa-sugárzás) formájában kijön a csillagból.

A különböző sugárzások különböző rétegekből jönnek, a látható fény pl. a Nap felületéről, az ún. fotoszférából (a fotonok, vagyis a fény gömbhéja) jön, ami mindössze 400 km vastag (vö. az átmérő majdnem 1. 5 millió km).

Másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át 4 millió tonnával kevesebb héliummá, ugyanis a különbség sugárzássá alakul, s jó néhány év alatt ez az energia felszínre tör.

A csillag belsejében kb. 15 millió fok van, a felületén "csak" 5800 fok, de a napfoltok még ennél is "hidegebbek" 1000-1500 fokkal. Ott jönnek létre sötétebb foltok, ahol a mágneses mező "gubancolódik". Ez látszik is fölöttük, a protuberanciákban (felhők a Napon), ahol a mágneses erővonalak mentén áramlik a plazma (ionizált, vagyis elektromosan töltött részecskék), és itt fordulnak elő a napkitörések (fler) is.

11 évenként mágneses polaritásváltás zajlik a Napon. Ezek a mágneses változások határozzák meg a légköri jelenségeket nemcsak az alsó légkörben, a fotoszférában, hanem a kromoszférában (szín gömbhéja: középső légköri tartomány, néhányszor 10 000 km vastagságban) és az egyes helyeken a "mágneses fűtés" miatt több millió fokos napkoronában, vagyis a külső légkörben is.

A naptevékenységnek a Föld magaslégkörére (esetenként 500 fokos hőmérsékletváltozás, akár százszoros nyomásváltozás), sőt - főként az időjárási frontokon keresztül - a mindennapi életünkre is jelentős hatása lehet (ld. halálozási és baleseti statisztikák). Az asztrológia (csillagjóslás) butaság, de van egy csillag, amelyik tényleg hatással van ránk: a legközelebbi, a Nap nevű csillag.

Szerző: E. Kovács Zoltán

Életadó Napunk is egy a sok milliárdból
2019-es újítások: Egy drón, amely belefér egy kato...
Neves napok

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. január 26. vasárnap

Captcha kép