Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Egyiptom: Vádi al- Hitan, avagy a Bálnák völgye

 Egyiptom: Vádi al- Hitan, avagy a Bálnák völgye

 Negyvenmillió évvel ezelőtt Észak-Egyiptom több mint fele víz alatt volt.  Ezen a helyen található ma Vádi al- Hitan, avagy a Bálnák völgye,  egy fosszília-lelőhely kb. 150 km-re délnyugatra Kairótól. Jó állapotban megmaradt kövületei között több száz ősi cetféle csontvázai is megtalálhatóak. 2005-ben felkerült az UNESCO Világörökség- listájára.

A Bálna-völgy leletei bepillantást nyújtanak a cetfélék evolúciójának kulcsfontosságú pillanataiba, amikor szárazföldi állatokból víziemlősökké váltak. A fosszíliák számát, egymáshoz való közelségét és minőségét tekintve a helyszín világméretekben is páratlan. Bár ismertek régebbi leletek, a Vádi al-Hitan-i cetcsontvázak némelyike olyan jó állapotban őrződött meg, hogy még gyomortartalma is azonosítható. Mivel rajtuk kívül a korabeli cápák, krokodilok, ráják, fűrészes ráják, teknősök maradványai is előkerültek, lehetővé vált az őscetek ökológiai körülményeinek rekonstruálása is.

A sivatag közepén az első fosszilis bálnacsontvázakat 1902-1903 telén találták meg. Mivel nehéz terepen, a lakott területektől messze helyezkedtek el, csak kevés nyilvánosságot kaptak. Csak az 1980-as években, a terepjárók általánossá válásával ugrott meg a látogatók száma. Ezzel párhuzamosan az illegális gyűjtők számos csontot elloptak, így a területet védetté nyilvánították. Az ősi ceteken (amelyek közül van, amelyik eléri a 21 métert) megfigyelhető a mai bálnák áramvonalas testalkata, de koponyájuk és fogazatuk még megtartotta primitív jellegeit, és hátsó lábaik is jól kivehetők.


Basilosaurus/ Fotó: images.fotoartamerica.com
Dorudon/ Fotó:natuurinformatie.nl

 A völgyben nagyszámú, sok esetben kiváló megtartású kövület található. Leginkább a bálnák és a tengeri tehenek csontvázai feltűnőek; ezekből több százat leírtak már. A cetmaradványok lehetnek teljes csontvázak vagy akár csak egyetlen csont. Néhányat közülük feltárva a felszínen hagytak, így a látogatók megtekinthetik őket. A leggyakoribbak a jókora Basilosaurus és a kisebb (3-5 méteres) Dorudon csontjai. Megfigyelhetők rajtuk a mai bálnáknál már hiányzó hátsó végtagok és a húsevő életmódra utaló erőteljes fogazat.

A tengeri tehenek vagy szirének három fajjal képviseltetik magukat. A bálnákhoz hasonlóan ők is kizárólag tengeri élőlények voltak, de rajtuk is láthatóak olyan primitív jegyek, amelyek a mai fajokról már hiányoznak. Fogazatuk alapján tengerifűvel és egyéb víznövényekkel táplálkoztak. Megtalálták egy korai elefánt, a Moeritherium ( részletek a videóban) csontjait is.

A hüllők közül krokodilok, tengeri teknősök, tengeri kígyók csontjait tárták fel.

A csontos halak, cápák és ráják igen sok maradványt hagytak maguk után, de a legtöbb esetben ezek nem látványosak, csak néhány apró fogra korlátozódnak. A nagyobb halfosszíliák közé tartoznak a fűrészes ráják akár 1,8 méter hosszúságot elérő rosztrumai ("fűrészei").

A cetcsontvázak kőzeteiben kevés a csiga- és kagylómaradvány, de más rétegekben nagy számban megtalálhatóak. A pénzérmeszerű nummuliteszek helyenként tömegesek és beborítják a sivatag talaját. A völgyben látható egy megkövesedett, hajóférgekkel teli fatörzs is.

A Bálna völgy sziklaalakzatai/ Forrás: wikipédia
Jó állapotban lévő Dorudon csontváz/ Fotó: wikipédia

 A Vádi al-Hitánban 15 sivatagi növényfaj és kb. 15 emlősfaj él; utóbbiak közé tartozik az észak- afrikai sakál, az egyiptomi mongúz, az afrikai vadmacska vagy a dorkászgazella. A látogatók leggyakrabban a sivatagi rókákkal találkozhatnak, amelyek éjszakánként meglátogatják a táborhelyet. A közeli Vádi al-Rajan tavainál 19 hüllőfajt és 36 ott költő madarat figyeltek meg.

Évente alig ezer turista veszi a fáradságot, hogy az úttalan sivatagon keresztül négykerékmeghajtásos terepjárókon ellátogasson a völgybe. Többségük külföldi és a helyi táborban gyakran itt töltik az éjszakát is. A Bálna-völgy a Vádi al-Rajan védett terület része, így csak vezetett túrákkal, meghatározott útvonalon látogatható. A jelentősebb felszíni kövületek között gyalogösvényeket létesítettek.

Az egyiptomi hatóságok szerint 2007 júliusában belga diplomaták két autóval behajtottak a védett területre és 325 ezer dollárnyi kárt okoztak. Belgium tagadta, hogy a kárt az ő polgárai okozták volna.

Forrás: wikipédia

20.000 éves glyptodon lelet egy argentin farmer lá...
Becsengetés

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. november 24. kedd

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/