Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Bolygótípusok a Naprendszerben, a bolygórendszer felépítése, az apró égitestek eloszlása

 Bolygótípusok a Naprendszerben, a bolygórendszer felépítése, az apró égitestek eloszlása

 A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki. A felhő sűrűsödésnek indult, egyre több anyag gyűlt össze a középpontjában, amely egyre forróbb lett, majd kialakult az ősi Nap. Ekkor a felhő forgása miatt a megmaradt anyag egy korong alakú felhőbe csoportosult, amely meghatározta a Naprendszer fősíkját. Az anyagból néhány 1000 km átmérőjű bolygócsírák keletkeztek, amelyek ütközésével létrejöttek a bolygók és azok holdjai. A megmaradt bolygócsírákat ma kisbolygók és üstökösök formájában láthatjuk.

Naprendszerünk egy magányos csillagból, nyolc nagybolygóból, a kisbolygó besorolású Plútóból, több mint 130 ismert holdból, sok millió kisbolygóból, milliárd üstökösből és megszámlálhatatlan porszemcséből áll. Középpontjában a Nap helyezkedik el, amelyben a rendszer össztömegének 99,87%-a összpontosul. Hozzá képest már a bolygók is eltörpülnek, ám közöttük is nagyok az egyenlőtlenségek. A legnagyobb Jupiter egymaga nagyobb tömegű, mint a többi bolygó együttvéve. A nyolc bolygó két csoportba sorolható: a négy belső, Föld típusú bolygó viszonylag közel kering a Naphoz, méretük, pedig jóval kisebb, mint a négy külső, Jupiter típusú bolygóé. A két bolygócsoportot a kisbolygók öve választja el egymástól, illetve a Neptunuszon túl is ismeretes egy apró égitestekből álló tartomány. 

Az üstökösök messzi távolból, a bolygórendszeren túlról érkeznek hozzánk, és csak a Nap közelében fényesednek fel. A bolygóközi por, pedig mindenhol megtalálható Naprendszerünkben, de főként a bolygók pályasíkja közelében.

A belső és külső bolygók anyagukban is nagyon különböznek. A Föld típusúak szilikátokból és fémekből, tehát nehéz elemekből állnak. A Jupiter és társai főleg hidrogénből és héliumból épülnek fel, de pl. nagyon sok víz is található a belsejükben, illetve a holdjaikon. Az általános hasonlóságok mellett azért jelentős különbségek is adódnak egy-egy csoporton belül. A Merkúr például sokkal egyszerűbb felépítésű, mint a Földünk. A Jupiternél és a Szaturnusznál nagy tömegük miatt a mélyben különleges állapotba kerül a hidrogén. A megfigyeléseken alapuló modellek szerint az óriásbolygóknak valószínűleg van egy szilárd, szilikátos magjuk, melynek mérete a Föld típusú bolygók méretével egyezik meg.

Forrás: babszerabab.lapunk.hu


Az utolsó ovis nyár
Kalóz mese

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 10. kedd

Captcha kép