Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Bizarr " kék sárkány" a tengerben. Vajon milyen állat lehet?

Kép: IFLScience!

 Bizarr " kék sárkány" a tengerben. Vajon milyen állat lehet?

 Első ránézésre nem is tudjuk, mit látunk. Növény? Állat? Egyáltalán természetes? Valójában tengeri meztelen csigákról van szó, melyek minden tengerben előfordulnak, hihetetlen, de több mint háromezres fajszámmal. A meleg, trópusi tengerekben több és színpompásabb faj él, de vannak képviselőik a sarkköri vizekben, sőt az óceánok mélyebb régióiban is. Rendszertanilag a csupaszkopoltyús csigákhoz tartoznak, ami azt jelenti, hogy az evolúció során a ház visszafejlődött, eltűnt, s ezzel együtt a kopoltyú is redukálódott.

Arhnue Tan képe a Pixabay -en.

 Ennek során régimódi szoknyatömésre emlékeztető képletek jönnek létre, melyek fodros, rojtos, sőt fa alakúak is lehetnek. Ez szabad szemmel is jól látható, nem fedett, ezért csupaszkopoltyús. A gázcserét ezen keresztül végzi a csiga. A ház/héj hiánya valójában nem akadály, védelmük így is garantált, a legtöbb faj ugyanis erősen mérgező. Mérgező voltukra hivalkodó színeik hívják fel támadóik figyelmét. A színek és azok kombinációja határtalan, ismerünk kék- sárga, piros-fehér, sőt szivárványló fajokat is. A sokszínű test gyakran szemölcsös, rücskös, bibircses, függelékekkel borított, sokszor kefeszerű megjelenést kölcsönöz az állatnak.

Arhnue Tan képe a Pixabay -en.

 Segítik az álcázást is, a cafrangok hasonlítanak moszatokhoz, szivacsokhoz. A színes testen lévő képletek egyes fajok esetén teljesen más színűek. Volt, mikor ezeket külön élőlényeknek, a csiga parazitáinak tartották. A nyúlványok, - akár csak maga a test – szintén mérgezők, melyeken keresztül képes az állat a méreganyagot kijuttatni. A méreg egy részét maga az állat állítja elő, másik részét viszont táplálkozása során szerzi meg. A fajok egy része ragadozó, ezek főleg korallpolipokat, egyéb csalánozókat, puhatestűeket, sőt halakat is fogyasztanak.

272447 képe a Pixabay -en.

A növényevők között vannak olyan moszatevők, melyekben a moszatok egy része az emésztés folyamán életben marad, s az anyagcsere és a keringés folytán az állat háti részébe kerül, s ott megtapad. Ezek a fajok a sekély, napfényes vizekben élnek, s elegendő fény esetén a moszatok fotoszintetizálnak. Mindkét fél – a csiga és a moszat számára is – hasznos együttélés valósul meg, ezt szimbiózisnak nevezzük. 

Ebben az esetben a moszat kivételesen jó helyet szerez, élvezi a csiga védelmét, a csiga pedig képes hasznosítani a moszat által termelt szerves anyag egy részét. Általában az aljzaton, sziklákon, korallokon csúszkálnak, de úszni is remekül tudnak. Sok fajnál a test két szélén úszószegély van, ennek hullámzásával, mint egy szalag mozog a vízben. A spanyol táncos nevű csiga, úszás közben valóban úgy néz ki, mint egy flamencót járó katalán hölgy.

Kép: i.pinimg.com

 Hímnősek, s petékkel szaporodnak, melyeket a fajra jellemzően hosszú csíkban, zsinórban, vagy szalagban raknak le. A peték száma a szalagban, akár több ezer darab is lehet.

Forrás: akvariummagazin.hu

Tóthárpád Ferenc - A szél és a hóember
Legek az állatvilágban - a gepárd

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 04. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/