Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Beugrott egy percre

 Lecsek Ilona: Beugrott egy percre

 Furcsa, kurta falucska, ahol megtörtént valaha ez a történet. Igaz volt? Azt nem tudom, de ha elolvasod, megtudod:

Éldegélt ott Frédi a szöcske. Egy hatalmasra cseperedett naspolyafa aprócska odújában tengette életét. Nappal furfangos gondolatait próbálta megvalósítani.
A levegőben érezni lehetett nyárlopó közeledtét. Mintha, még a napocska is szundikált volna kicsit. Ködbe burkolódzott a táj, s a vidéket a sötétség leple belepte. Mégis, egy valakit ez nem érdekelt.
Lám- lám, lassan pirkadni kezdett.
Gyuri, a nagy tarajos, irdatlan hangosan ébresztőt fújt:
- Kukurikú, kukurikú, ki az ágyból, te lustaság. Kukurikú, kukurikú, elérkezett a nagy utazás!
Frédi meghallotta a kakas hangját, s egy elegáns ugrással már a közeli fatuskón landolt. Szerette ezt a helyet, mert innen belátta az egész környéket. Körbe pillantott s elkiáltotta magát:
- Szép és vidám reggelt mindenkinek!
Eszébe jutott, hogy tegnap a hátizsákját már megpakolta, de, egy igazán fontos dolog még hátra volt.
Kényelmesen leült az öreg dióbél foteljába. Mélyen gondolkodott, s tovább tervezte a napot. Ekkor egy hatalmas naspolya pottyant a tuskóra. Szöcskénk, úgy megijedt, hogy lepedőakrobata-mutatványokat végzett a levegőben a közeli faágak között. Teltek- múltak a percek, tele trapézjelenetekkel. Mindenki ámuldozva szemlélte ezeket. Aki látta, nem tudta, mi történhetett, mert ilyen hosszúra soha nem nyúlt Frédi reggelitornája. A nézelődők is sorra csak találgatták, mi lehet az ok.
A következő mondat észhez térítette:
- Csak nem gumibogyószörpöt ittál? – Nyávogta Bendegúz, a lusta kandúr két ásítás közben.
Az igazat megvallva, nem szerette a mindig izgága szöcskét. Jó párszor próbálta elkapni, de nem sikerült neki. Persze az ő alakjával már a fára mászás is nagy dolognak tűnt, nemhogy a futás vagy az ugrás. Az egereket sem hajkurászta már. Mindig tele volt az edénye mindenféle finomsággal, így egyre csak iperedett. Hiszen, Ő volt a ház asszonyának kedvence.
Hipp-hopp, és a szőrpamacs feje búbjára ugrott Frédi. Óvatosan lehasalt és lapos kúszásban haladva, fejjel lefelé a kandúr szemébe nézett.
- Halika, mondta mosolyogva.
Bendegúz úgy meglepődött hirtelen, hogy nem érzékelte, mi is történt valójában.
- Ez biztos, valami rossz álom lehet – morfondírozott. Sok ideje nem maradt, mert újra megszólalt a hang.
- Figyelj, nálam van a békepipa…. neked adnám, - folytatta a szöcske.
- Na, mit szólsz hozzá?
A kandúr kikerekedett szemekkel nézet szótlanul. Bár, megfordult az agyában, hogy most végre elkaphatná azt a közönséges szöcskét, de ez csak egy múló pillanat volt. Átgondolta a hallottakat. Arra az elhatározásra jutott, elfogadja a jelképes felajánlást. Hiszen Frédi nélkül, unalmas lenne az élete…
2018. 10. 12.
Ilpaki
Filmajánló: Jetikölyök
30 éve kihaltnak hitt állatot kaptak lencsevégre

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 12. csütörtök

Captcha kép