Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az Uránusz

Az Uránusz 

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.

A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten , Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.
Az Uránuszt a csillagászat történetének egyik legjobb megfigyelője, Sir William Herschel fedezte fel 1781. március 13.-ána körülbelül 18 cm átmérőjű távcsövével. Amikor megpillantotta a korong alakúnak tűnő objektumot, amely határozottan különbözött a pontszerűnek tűnő csillagoktól, azt gondolta, hogy egy üstökös.

A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-,az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránusz akkor is csak halvány csillagnak látszik amikor a legfényesebb.

Az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát.

Az Uránusznak nagyobb az átmérője, de kisebb a tömege mint a Neptunusznak. Az óriásbolygók mindegyike a Naptól nyert hőnek kb. a kétszeresét bocsátja ki, ezt az Uránuszról nem sikerült kimutatni. Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be a forgástengellyel.

Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Az Uránusz holdjait Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.

Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én.

1985 végéig az Uránusznak csak az öt nagy holdját, az Arielt, Umbrielt, Titaniát, Oberont és a Mirandát ismerték. A tíz kicsi sötét holdat pedig a Voyager-2 fedezte fel 1986-ban, és mindet a Mirandán belüli térségben. A tíz kicsiny hold átmérője 26 és 154 km között van, míg az öt nagy hold átmérője 472 és 1580 km között váltakozik.

Forrás: babszerabab.lapunk.hu

Fotó: kep.cdn.indexvas.hu
Farkas Tekla: Könyvajánló
A csökönyös kis-elefánt

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. augusztus 09. vasárnap

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/