Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az Ős meséje: Az ember evolúciója . Előemberek

 Az Ős meséje: Az ember evolúciója . Előemberek

Az ember evolúciója teljes egészében nem feltárt terület. Az egyre újabb és újabb régészeti leletek - néhány paleontológus véleménye ellenére - paradox módon nemhogy csökkentették, inkább növelték az emberré válás konkrétabb kérdései körüli bizonytalanság. Az emberré válás vagy emberi evolúció alatt azt az evolúciós folyamatot értjük, amely során a Homo Sapiens, azaz a mai ember kialakult emberfélék (hominidák) őseiből. A folyamat széles tudományos vizsgálódás tárgya, amelynek célja feltárni és megérteni ezt a folyamatot. Az ember evolúcióját számos tudományág tanulmányozza, többek között a genetika, az antropológia, a pszihológia, az etológia és a nyelvészet is.

Az ember és a mai élővilág minden egyes faja közös ősökkel rendelkezik, a különbség ebben csak annyi, hogy ez a közös ős mikor élt, és az evolúciós elágazástól milyen irányú és milyen mértékű változások történtek az ágakon. Az állatvilágban legközelebbi rokonaink az emberszabású majmok, ezeknek is az afrikai ága.

Az ember tehát a közkeletű félreértéssel ellentétben nem a mai majmoktól származik, hanem a majmok valamennyi típusának és az embernek közös őse volt, és a közös ősök közül az utolsó az afrikai emberszabású majmoknak és az embernek is őse volt.

Az emberősöknek tekintett nemekben még nagy a bizonytalanság. A legelső lelet, ami az emberek felé vezető fejlődési vonalhoz tartozhat, a Ramapithecus , azonban a rokonsági kapcsolatok és az elágazások egyelőre nem felderítettek.

Előembernek nevezzük azokat a típusokat, amiket még nem sorolunk a Homo nembe, de már a hominidákhoz sorolhatók. Közös jellemzőjük, hogy többé-kevésbé felegyenesedve jártak; átlagos agytérfogatuk méret tekintetében átmenetet képez az ősi majmok és a Homo nem korai képviselői (H. habilis) között, koponyájuk és fogazatuk egyaránt tartalmaz „majomszerű" és „inkább emberekre jellemző" elemeket.

Nagy részük az Australopithecus nembe tartozik. E csoport mintegy 8 millió éve jelent meg, és 2 millió éves a legkésőbbi ismert leletük. Az Australopithecusok annyira átmeneti jellegűek, hogy besorolásuk és fajaik körül állandó viták zajlanak . Az Australopithecus minden faja két lábon járt, vegyes koszton élhetett, agykoponyájuk űrtartalma nem haladta meg az 500 cm3-t. A kisméretű agy ellenére hozzá köthető a kőkorszak kezdete, az eszközhasználat első jelei. Ők azonban nem az ember közvetlen elődei, mert evolúciósan zsákutcának bizonyultak Homo-vonal legelső elágazása a Homo habilisnél korábban, mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt történhetett, és Afrikában zajlott le. A 2,8 és 1 millió évek között Afrikában élt Paranthropusok, szintén az emberré válás kihalt mellékágát képviselik.

Az emberszerűek (Hominidae) ma ismert legősibb formái, a 4–5 millió évek között élt Ardipithecus és az Australopithecus anamenis már felegyenesedve, két lábon jártak.

Az Australopithecina az emberfélék családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember neme alkotja. A csoport elméleti szempontból nagyon jelentős.  Tanulmányozásuk, s a velük kapcsolatos paleoantropológiai elméletek megalkotása, aktívan művelt, fejlődő, ám egyúttal bizonytalanságokkal terhes kutatási területet jelent. Számos maradvány ismert, ám egyrészt ezek nem elegendőek egy biztos kép kialakításához, másrészt, már-már rendszeresnek nevezhető jelleggel, újak kerülnek elő, s ezek gyakran megingatják a népszerűbb, valószínűbbnek tartott elméleteket is.

Bár mindig fennáll annak a lehetősége, hogy egy lenyűgöző fosszilis felfedezés felborítja az eddigi elméleteket, egyelőre a paleontológusok egyetértenek abban, hogy az őskori főemlős az Australopithecus azonnali őse volt a Homo nemzetségnek, amelyet manapság csak egyetlen faj, a Homo sapiens képvisel . A paleontológusok még nem határozták meg a pontos időt, amikor a Homo nemzetség először fejlődött ki az Australopithecus-ból; a legjobb feltevés az, hogy a Homo habilis az afrikai Australopithecus populációjából származik, körülbelül kétmillió évvel ezelőttről.

78 éve legjobb barátok!
Filmajánló: Családból is megárt a sok
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 07. szombat

Captcha kép