Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az Ős meséje: A Nagy Amerikai Kicserélődés és a vendégízületesek

 Az Ős meséje: A Nagy Amerikai Kicserélődés és a vendégízületesek

 95 millió évvel ezelőtt, a 35 milliomodik ősszülőnk idejére az első 12. találkozáskor futunk össze a vendégízületes zarándokokkal.

Dél Amerikából érkeznek, amely akkoriban viszonylag nemrégen szakította el magát Afrikától s egy roppant nagy sziget volt. Pontosan az a fajta, amely kedvez a sajátos fauna kialakításának. A vendégízületesek, amelyekhez a tatuk, a lajhárok és hangyászok, valamint kihalt rokonaik tartoznak, meglehetősen furcsa emlőscsoport. Nevük csigolyáik egymáshoz kapcsolódásának sajátos módjára utal: ágyékcsigolyáik között több ízület található, amelyek a sokuk által űzött ásáshoz erősítik meg a hátgerincet.

A hangyászok közül, csak a Dél – Amerikaiak a vendégízületesek. Más emlősök , így a tobzoska és a fokföldi földimalac is hangyát esznek, s így pikkelyes hangyásznak, vagy hangyamedvének is nevezik őket.

Zoológiai szempontból Dél- Amerika egyfajta óriási Madagaszkár, melyhez hasonlóan ő is Afrikáról szakadt le, csak éppen nem a keleti, hanem a nyugati oldaláról. Az emlősök evolúciójának java részében Dél- Amerika is el volt vágva a világ többi részétől. Ez a csupán mintegy 3 millió évvel ezelőtt véget ért hosszú elkülönülés Dél- Amerikát egy óriási természeti kísérleti tereppé változtatta , amely páratlan és elragadó emlősfaunában csúcsosodott ki. Dél- Amerika faunája, hasonlóan Ausztráliához bővelkedett erszényesekben. Ők töltötték be a ragadozók ökológiai helyeit. Számos méhlepényes( nem erszényes) emlős is volt, köztük a tatuk, és más vendégízületesek, valamint számos, mára kihalt sajátosan dél- amerikai patás , amelyek a világ többi részének párosujjú és páratlanujjú patásaitól teljesen függetlenül alakultak ki.

A majmok és a rágcsálók talán két külön" tutajozással" kerültek Dél- Amerikába, jóval azután, hogy a kontinens elszabadult Afrikától. Mire megérkeztek, olyan kontinenst találtak, amelyet már sűrűn benépesítettek a sajátos emlősök.

A Panama- földszoros mindössze 3 millió évvel ezelőtti kiemelkedése vezetett a Nagy Amerikai Kicserélődéshez. Észak és Dél- Amerika eltérő flórája és faunája szabadon mozoghatott egymás között a földnyelv formálta folyosón. A két fauna gazdagodott ezzel, bár némi kiadás mindkét oldalon bekövetkezett.

A Nagy Amerikai Kicserélődés következtében találhatók ma tapírok ( páratlanujjú patások) és pekarik ( párosujjú patások) Dél- Amerikában, amelyek Észak- Amerikából jöttek, még ha ott a tapírok kihaltak is.

A kicserélődés miatt van ma jaguár Dél- Amerikában. Korábban nem éltek ott sem macskafélék, sem a ragadozók rendjének egyéb képviselői. Helyüket a ragadozó erszényesek töltötték be, amelyek némelyike elképesztően hasonlított a kardfogúakra ( valódi macskákra). A kicserélődés óta élnek tatuk Észak- Amerikában, köztük a Glyptodontes család, az óriástatuk, mulatságos, tweedsapkaszerűfejükkel és nagy tüskés végű farkukkal. Sajnos ők nemrégiben kihaltak, akárcsak az óriás földi lajhárok. Úgy tűnik a hangyászok nem jutottak el Észak- Amerikába.

Felhasznált irodalom: Richard Dawkins: Zarándoklat az élet hajnalához

Kép: nepszava.hu
Amikor kevés a szó
Környezetükbe beolvadó növények

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 13. hétfő

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/