Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az Ős meséje : A vízilovak és a bálnák rokonsága

 Az Ős meséje : A vízilovak és a bálnák rokonsága

Peregocetus pacificus

 Bármennyire is hihetetlen, de a vízilovak legközelebbi élő rokonaik a bálnák, hiszen ők is a párosujjú patások közé tartoznak!

A bálnák a világ csodái, ők a legnagyobb élőlények a Földön. A gerincoszlopnak az emlősök ügetéséből fakadó fel-le hullámzó mozgatásával úsznak, ellentétben egy úszó hal, vagy egy futó gyík oldalirányú hullámzó mozgásával. A mellső végtagjukat kormányzásra és stabilizálásra használják. Egyáltalán nincsenek külsőleg látható hátsó végtagjaik, ám egyes bálnáknak a testük mélyére rejtve vannak kis maradvány medence- illetve lábcsontjaik.

De vajon mit mesélnek a kövületek?

A korabeli emlősök, mind meglehetősen kicsi, cickány szerű lények voltak, függetlenül attól, hogy a leszármazottjukra az egerek, vagy a vízilovak sorsa várt- e. Az emlősök változatosságának igazi megugrása a dinoszauruszok kihalásával kezdődött el. Akkoriban váltak képessé arra, hogy benépesítsék azokat az ökológiai területeket, amelyeket a dinoszauruszok üresen hagytak. A nagy testméret, csupán az egyik volt, mindazon adottság közül amelyek csak most váltak lehetővé az emlősök számára.

A szétágazó evolúció folyamata gyors volt. Öt millió év múlva máris roppant sokaságú , mindenféle méretű és nagyságú emlős nyüzsgött a Földön. 5-10 millió évvel későbbi kövületek bizonyítják a párosujjú patások jelenlétét. Újabb 5 millió év múlva megtaláljuk az őscetek egy csoportját ( Arhaeoceti) A Pakicetus, mintha ideje egy részét a szárazföldön töltötte volna. Amennyiben a molekuláknak igazuk van és a bálnák a vízilovakhoz állnak a legközelebb, akkor őseiket olyan kövületek között kell keressük, amelyek a növényevésre utaló bizonyítékokat mutatnak.

A bálnák viszont vagy planktonokban lévő rákokat esznek, vagy halat, tintahalat, vagy olyan zsákmányt, mint a fókák ( gyilkos bálnák). Emiatt némelyek a bálnák őseit a szárazföldi ragadozók között keresték.

A kérődzők és a vízilovak szétválása körülbelül 55 millió éve történt. A bálna ág nem sokkal ezután ( kb. 1 millió év múlva) szakadt le a víziló ágról, időt adva ezzel olyan primitív bálnák kialakulásának, mint a Pakiceta. A fogas cetek jóval később, kb. 35 millió éve váltak ki. Valami történt a bálnák történetében, ami evolúciós gyorsító pályára küldte őket. Annyival gyorsabban fejlődtek a többi párosujjú patásnál, hogy a csoporton belüli eredetük elhomályosodott, míg meg nem érkeztek a molekuláris vizsgálatok lehetőségei és fel nem tárták azt.

A szárazföld elhagyása, és a teljes vízi életmódra váltás kicsit olyan volt, mint egy űrutazás. A bálnára a vízben nem hat olyan erejű gravitáció, mint a szárazföldön, már csak lebeg és nem jön ki többé. A víziló viszont, bár a vízben tartózkodik, de azért a szárazföldön szüksége van az orra, a fatörzsnyi lábakra és az erős lábizmokra. A bálnának nincs szüksége lábakra, így nincs neki.

A lábatlan bálnák kiemelkedése a párosujjú patások közül nem meglepőbb, mint a négylábú szárazföldi állatok kiemelkedése a halak egy bizonyos csoportjából.

Forrás: Richard Dawkins : Az Ős meséje

Skolik Ágnes: A Csodatermő fa
Legalább 380 bálna és delfin pusztult el, miután p...

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. szeptember 29. kedd

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/