Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az Ős meséje : A vízilovak és a bálnák rokonsága

 Az Ős meséje : A vízilovak és a bálnák rokonsága

Peregocetus pacificus

 Bármennyire is hihetetlen, de a vízilovak legközelebbi élő rokonaik a bálnák, hiszen ők is a párosujjú patások közé tartoznak!

A bálnák a világ csodái, ők a legnagyobb élőlények a Földön. A gerincoszlopnak az emlősök ügetéséből fakadó fel-le hullámzó mozgatásával úsznak, ellentétben egy úszó hal, vagy egy futó gyík oldalirányú hullámzó mozgásával. A mellső végtagjukat kormányzásra és stabilizálásra használják. Egyáltalán nincsenek külsőleg látható hátsó végtagjaik, ám egyes bálnáknak a testük mélyére rejtve vannak kis maradvány medence- illetve lábcsontjaik.

De vajon mit mesélnek a kövületek?

A korabeli emlősök, mind meglehetősen kicsi, cickány szerű lények voltak, függetlenül attól, hogy a leszármazottjukra az egerek, vagy a vízilovak sorsa várt- e. Az emlősök változatosságának igazi megugrása a dinoszauruszok kihalásával kezdődött el. Akkoriban váltak képessé arra, hogy benépesítsék azokat az ökológiai területeket, amelyeket a dinoszauruszok üresen hagytak. A nagy testméret, csupán az egyik volt, mindazon adottság közül amelyek csak most váltak lehetővé az emlősök számára.

A szétágazó evolúció folyamata gyors volt. Öt millió év múlva máris roppant sokaságú , mindenféle méretű és nagyságú emlős nyüzsgött a Földön. 5-10 millió évvel későbbi kövületek bizonyítják a párosujjú patások jelenlétét. Újabb 5 millió év múlva megtaláljuk az őscetek egy csoportját ( Arhaeoceti) A Pakicetus, mintha ideje egy részét a szárazföldön töltötte volna. Amennyiben a molekuláknak igazuk van és a bálnák a vízilovakhoz állnak a legközelebb, akkor őseiket olyan kövületek között kell keressük, amelyek a növényevésre utaló bizonyítékokat mutatnak.

A bálnák viszont vagy planktonokban lévő rákokat esznek, vagy halat, tintahalat, vagy olyan zsákmányt, mint a fókák ( gyilkos bálnák). Emiatt némelyek a bálnák őseit a szárazföldi ragadozók között keresték.

A kérődzők és a vízilovak szétválása körülbelül 55 millió éve történt. A bálna ág nem sokkal ezután ( kb. 1 millió év múlva) szakadt le a víziló ágról, időt adva ezzel olyan primitív bálnák kialakulásának, mint a Pakiceta. A fogas cetek jóval később, kb. 35 millió éve váltak ki. Valami történt a bálnák történetében, ami evolúciós gyorsító pályára küldte őket. Annyival gyorsabban fejlődtek a többi párosujjú patásnál, hogy a csoporton belüli eredetük elhomályosodott, míg meg nem érkeztek a molekuláris vizsgálatok lehetőségei és fel nem tárták azt.

A szárazföld elhagyása, és a teljes vízi életmódra váltás kicsit olyan volt, mint egy űrutazás. A bálnára a vízben nem hat olyan erejű gravitáció, mint a szárazföldön, már csak lebeg és nem jön ki többé. A víziló viszont, bár a vízben tartózkodik, de azért a szárazföldön szüksége van az orra, a fatörzsnyi lábakra és az erős lábizmokra. A bálnának nincs szüksége lábakra, így nincs neki.

A lábatlan bálnák kiemelkedése a párosujjú patások közül nem meglepőbb, mint a négylábú szárazföldi állatok kiemelkedése a halak egy bizonyos csoportjából.

Forrás: Richard Dawkins : Az Ős meséje

Filmajánló: Családból is megárt a sok
A bagoly egyedi tulajdonságai

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 08. vasárnap

Captcha kép