Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/

Az oroszlánok evolúciós múltja

Ázsiai avagy indiai oroszlán a Gir Nemzeti Parkban. Az egykori uralkodói vadászbirtok mára az állatok királyának birodalma. Az indiai oroszlán kisebb termetű, és a hímek rövidebb sörénye közt jól láthatóak a fülei – szemben afrikai rokonaival. / Kép: ng.hu

 Az oroszlánok evolúciós múltja

Egy nemzetközi kutatócsoport, kihalt és ma élő oroszlánok, illetve ősoroszlánok genetikai felmérését végezte el. Ezek  között a jégkorban élt barlangi illetve a modern oroszlán történelmi időkben kipusztult populációinak egyedeit, összesen 20 állatét mérték fel, a teljes genom alapján.

A legfontosabb kérdések, amelyekre választ kerestek a barlangi oroszlán és a modern oroszlán közti rokonság, a modern oroszlán alfajainak egymástól való elkülönülése és, hogy mennyire sokszínű a ma élő oroszlánok génkészlete a múltbéliekhez képest.

A vizsgálati eredmények alapján, hozzánk, emberekhez hasonlóan, az oroszlánok is afrikai eredetűek . Az egykori ősoroszlántól (Panthera fossilis) elsőként a barlangi oroszlánok váltak le kb. 495 ezer évvel ezelőtt. A barlangi és a modern oroszlán, bár jó ideig egymással párhuzamosan éltek, a genetikai vizsgálatok alapján nem hibridizálódtak, szemben a modern nagymacskákkal, amelyek körében kimondottan gyakori a hibridizáció, valószínűleg azért is, mert nem egy helyen éltek, valamint a hím barlangi nem rendelkezett a modern oroszlán jellegzetes sörényével, ami miatt a nőstények egyszerűen nem érdeklődtek irántuk.

A modern oroszlán alfajainak elkülönülésére is választ kaptak a kutatók: a mai észak-afrikai, közel-keleti, ázsiai, illetve a szubszaharai afrikai populációk kb. 70 ezer éve különültek el egymástól, azonban már az elkülönülést követően is kisebb volt a genetikai sokszínűsége az északi népességnek.

Az Afrika déli részén élő állatok genetikai sokszínűsége akkor kezdett zuhanásba, amikor a gyarmatosító európaiak megjelentek. Az északi populáció eleve kisebb egyedszámú volt, ráadásul ezen oroszlánok már az ókortól kezdődően a nagy birodalmak földrajzi területeivel egy helyen éltek, így az emberi jelenlét hatott rájuk. 

Az észak-afrikai berber oroszlán egészen kb. 100 évvel a kihalását megelőző időkig meglehetősen egészséges genetikai sokszínűséget mutatott. Az indiai oroszlánok rendelkeznek egyedszámukból adódóan a legkisebb genetikai sokszínűséggel, köreikben igen nagy a beltenyészet, ezen alfajnál a rohamos állománycsökkenés a 18. sz. utáni emberi tevékenységhez, növekvő népességhez és mezőgazdasághoz, a lőfegyverek elterjedéséhez köthető. Ez az alfaj olyannyira „elkorcsosult" mára, hogy gyakoriak a koponyafejlődési eltérések, alacsony a hímek tesztoszteronszintje és spermiumainak mozgékonysága is. Az indiai alfaj kb. 30 ezer éve vált le az északi oroszlánok populációjáról, és azóta nem volt jelentős génátadás részese. Az indiai oroszlánok megmentése lehetetlen anélkül, hogy génfrissítéssel felerősítsék a populációjukat.

A fokföldi oroszlán esetében viszont az derült ki, hogy nem volt önálló alfaj, ők a dél-afrikai oroszlánnépesség egy meghatározott küllemű csoportja, genetikailag nem különbözik tőlük.

Forrás: ng.hu

Visszatért az élet a Boszporusz szorosba, már ami ...
Kalóz mese

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. május 31. vasárnap

Captcha kép