Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az erdő karácsonya

Titi Hajnalka: Az erdő karácsonya 

 Hópelyheket szitál a szél,

Behinti az egész erdőt.

A fagy hideg zenéjére,

Táncot lejt a hideg szellő.


Télkirálynő közeledik:

Bokrot, fákat hóval fedi.

Jégbe borul folyó, vadon;

A táj sóhaját recsegi.


Szél tündér most szorgalmasan,

A hófellegeket tereli.

Télkirálynő valamennyit,

Lehelettel ébresztgeti.


Téli éjjel, száz varázslat

Történik az éjszakában.

Különleges hópelyhekkel,

Táncolnak a téli tájban.


Kész csoda a hópelyheknek,

Egyenként minden darabja.

Milliárdból hiszed, ha nem,

De egy sincsen, mi egyforma!


Mindegyik egy külön szépség,

Különleges kristályforma,

Mintha éppen táncot járna,

Milliónyi balerina!


Kristályfénybe öltözteti,

Fel az erdőt, a Hold fénye.

Ki gondolná, van itt élet,

A nagy hideg ellenére?


Kis vackában Erdő apót

Vendégeli egér mama.

Akinek az egérkékhez,

Mindig van egy kedves szava.


Hisz minek is spórolnának?

Van bőven ünnepi menü,

Remélhetőleg a kamra,

Még tavaszig sem fogyhat ki!


Márpedig, ha olyan sok van,

Legjobb mindjárt megosztani!

Hisz a sok éhes száj mellett,

Illik ám még egynek adni!


Mi értelme nagy vagyonnak,

Csak dísznek, semmi hasznára?

Mindig akad olyan aki,

Épp tőled várna csodára!


Jól jegyezd meg: a szeretet,

Ha azt másnak oda adod,

Nem lesz az, azzal kevesebb,

Hanem inkább egyre nagyobb!


Egér mama szeretettel vendégeli

Erdő apót,

Aki a sok finomság közt,

Talál is kedvére valót!


A kis vackor ablakában,

Jégvirágok növekednek.

Kint pedig az erdőlakók,

Karácsonyra készülődnek.


Egérmama kunyhóján túl,

Élnek mind az apró nyulak,

Akik meleg bundájukban,

A zord időkben sem fáznak.


Izgatottan keresgélnek,

A karcsú fenyőfák között.

Vajon a múlt esztendőben,

Szebb ruhába ki öltözött?


Mert hogy az lesz Karácsonykor,

Az erdőnek legszebb dísze.

Idén ők döntenek erről.

Télkirálynő megígérte!


Olyan ez a fenyőfáknak,

Mint szépségversenyen lenni,

Hisz ki- ki, maga szeretne,

A télen a legszebb lenni!


Illegetnek, billegetnek,

Úgy amolyan modell módra.

Mintha csak a szépségükről,

A létezés maga szólna.


Nagy pocakú hóemberke,

Mókussal megmosolyogja,

Úgy látják, a nyulacskáknak,

Nem lesz éppen könnyű dolga!


Az erdőben az állatok,

A nagy napra készülődnek.

Karácsonykor ünnepe van,

Mindenhol a szeretetnek.


Erdő apó, Télkirálynő, Széltündér,

És minden állat.

A legszebb fát feldíszítik,

Az erdő Karácsonyának.


Akkor este mindenkinek,

Tele a szíve szeretettel:

Csoda váró őzgidákkal,

Boldog nyuszi gyerekekkel...


Máshogy ragyognak az égen,

Egész éjjel a csillagok,

Így teszik varázslatossá,

A gyönyörű pillanatot.


Mert abban a pillanatban,

Ezer szívben, száz fény éled,

S itt a Földön, közel s távol,

Szól egy karácsonyi ének.


És a karácsonyi éjben,

Belélegzik ők a csodát.

Mind megőrzik a szívükben,

A szeretet lágy bársonyát.


S majd amikor lábujjhegyen,

Próbál a tél elosonni.

Igyekeznek a szívükben,

ezt az érzést megtartani!


A szerető szívek, tudod

Zord időkben sosem fáznak!

Csak adnak, és átölelnek,

Ők teremtenek csodákat!


Oleg Sidorin képe a Pixabay -en.
A spártai nevelés
Vízesés

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. szeptember 30. szerda

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/