Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A Merkúr

Julia Schwab képe a Pixabay -en

 A Merkúr

A Merkúr a Naphoz legközelebbi bolygó, amelyet nehéz megfigyelni, mert mindig alacsonyan jár az esti vagy a hajnali égbolton. A naprendszer legkisebb bolygója, kőbolygó, melynek átmérője a Föld-átmérő felét sem éri el. Mivel felszíne kráterekkel borított, a mi Holdunkra emlékeztet. Légköre nincs és víz sem található rajta. Nappal intenzív napfény perzseli, míg éjszaka mélyen a fagypont alá süllyed felszínén a hőmérséklet. Nevét a római mitológiából ismert Merkurról, az istenek hírnökéről kapta.

Merkúrnak nincsenek természetes holdjai. Eddig egyetlen űrszonda – a Mariner-10 – érte el.(1974–1975.); területének csak 40–45%-át térképezték föl. Jele a kör egy kereszt függőleges szárán, a kör tetején egy félkörrel (☿). Krisztus előtt az V. században a Merkúr bolygónak két neve volt, aszerint hogy a nap melyik időszakában tűnt föl. A Merkúrt Mercuriusnak hívták az esti égbolton, de Apollo néven ismerték napkeltekor. KésőbbiekbenPütagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó ugyanaz.

Az öt szabad szemmel is látható bolygó közül a Merkúrt a legnehezebb felismerni, mert mindig szorosan a Nap közelében jár. Rendszerint csak látcsővel találhatjuk meg. A megfigyeléshez legkedvezőbb a legnagyobb elongáció körüli időszak, mivel ekkor van a legtávolabb a Naptól. Ekkor 250-szeres nagyítással nézve olyan nagynak látjuk, mint a teliholdat szabad szemmel. A Vénuszhoz és a Holdhoz hasonlóan a Merkúr is fázisokat mutat, amelyeket kis távcsövekkel jól láthatunk. Ha mérsékeljük távcsövünk nagy nyílását, úgy sötét, elmosódott körvonalú, foltos felszín képe tárul elénk.

 Jó ideje foglalkoztatja a tudósokat, hogy miért annyira sötét a Merkúr felszíne. A Naphoz legközelebb eső bolygó ugyanis sokkal kevesebb fényt ver vissza, mint a Hold, amelyen ugyancsak sűrűn fordulnak elő fekete területek, ám ezek alacsony fényvisszaverő képességét a vasban gazdag ásványok okozzák. Ilyen ásványok azonban nagyon ritkán fordulnak elő a Merkúron, így felmerül a kérdés, mitől fekete a planéta jelentős része. 

Nagyjából egy évvel ezelőtt a tudósok már előálltak egy teóriával. Eszerint a Merkúr felszínét a szén sötétíti be, mely a Belső Naprendszerbe érkező üstökösök becsapódásával fokozatosan halmozódott fel az égitest felszínen. A szénbőséget az amerikai John Hopkins Egyetem kutatója, Patrick Peplowski is megerősítette, aki a bolygót tanulmányozó – azóta megsemmisült – MESSENGER küldetés adataira támaszkodott kutatása során.

A korábbi felvetésekkel ellentétben viszont arra jutott, hogy a szén nem üstökösökkel jutott az égitestre, hanem végig a bolygón volt, pontosabban a mélyből került a felszínre.Az ősi Merkúr kérge – vagyis legkülső kőzetburka – gazdag volt grafitban (ez a szén egyik módosulata), ami idővel eltemetődött. Az új kéreg kialakulását követően azonban számos becsapódási esemény érte az égitestet, és ennek következtében a grafit újra a felszínre jutott.

A Merkúr fiatal korában iszonyatosan forró planéta volt, és emiatt globális „magmaóceán" borította. A laboratóriumi kísérletek és modellezések azt mutatták, hogy a magmaóceán hűlésével a megszilárdult ásványok lesüllyedhettek. Kivételnek számított a grafit, mely a felszínre kerülve formálhatta a Merkúr eredeti kérgét. Az ősi kéreg a későbbi vulkáni és más geológiai folyamatok miatt végül eltemetődött. A közelmúlt becsapódási eseményei viszont felszínre hozták a szénben gazdag anyagot, ami a felszíni kőzetekhez keveredve globális „elsötétedést" okozott az égitest felszínén. Az eredményeket a Nature Geoscience című szakfolyóiratban publikálták.

Forrás: babszerabab.lapunk.hu



Öcsi az uszodában
Évente akár 12,7 millió tonna műanyag jut be bolyg...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 11. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/