Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az ámbráscet: mi is az az ámbra és miért vetekszik az arany árával?

Kép: wikipédia

 Az ámbráscet: mi is az az ámbra és miért vetekszik az arany árával?

  A nagy ámbráscet a világ összes óceánjában megtalálható. A két nem elterjedése részben különböző: csak a kifejlett bikák hatolnak az északi és déli szélesség 45. fokán túl; a nőstények és fiatal hímek nem hagyják el a mérsékelt égövi és trópusi vizeket. Állományát 1987-ben csaknem 1 millióra becsülték, így a legelterjedtebb nagy testű cet.

Az európai  partok közül leginkább Északnyugat-Spanyolországban, Portugáliában, valamint az Azori szigeteknél lehet megfigyelni. A Földközi- tengerbe is beúszik, sőt, még adriai előfordulását is bizonyították. Erősen vándorló természete miatt azonban elterjedéséről még nem sikerült pontos képet kapnunk.

 A legnagyobb ismert hím 20,7 méter hosszú volt és 80 tonna tömegű lehetett. Beszámoltak már 24 métert megközelítő, elérő vagy meghaladó példányokról is, de ezeknek a beszámolóknak a hitelessége kérdéses. Hatalmas, majdnem derékszögben metszett fejéről ismerhető fel, amely egészen rendkívüli külsőt kölcsönöz neki. Kilégzéskor 2-5 méteres párafelhőt lövell oldalra és előre, erről akkor is egyértelműen meghatározható, ha maga az állat nem is emelkedik ki eléggé a vízből.

Kép: népszava.hu / Egy 18 méter hosszú és körülbelül 40 tonna súlyú ámbráscetet találtak holtan a kínai Talienben, a Sárga-tenger Pekinghez legközelebb eső öble, a Pohaj-tenger sekély partmenti vizében. A Pohaj-tengerben ritka a nagy ámbráscet. A sekély vízben rekedt hím tengeri emlős életkora a felnőttkor és az öregkor határán lehetett a szakértők első becslései szerint.

 A fej szerkezetét nézve a felső állkapocs felett két hatalmas kamrát látunk. A felsőben keletkezik a spermaceti (sperma ceti) vagy cetvelő, viaszos, lágy anyag, mely víztől sűrű anyaggá dermed, és ilyenképp segít a bálna lemerülésében. A víz kipréselésével és meleg levegő befúvásával kienged, és így a bálna feljebb emelkedhet. Porcfalak által elválasztott rekeszekben termelődik a hatékonyabb működés kedvéért. Ősidőktől használják gyertyák alapanyagául. (Régebben az ámbráscet spermájának hitték.) Az ábrán junk, szemét névvel a bálnavadászok által értéktelennek minősített, roppant tömegű, szintén viaszos anyagot találjuk (más cetfélékben, például delfinekben „dinnyének", melonnak hívják). Ez a cetfélék ekholokációs rendszerének fontos kelléke, a víz alatt terjedő hangok fókuszálásában játszik főszerepet.( Forrás: sunyiverzum.wordpress.com/)

Kép: IFLScience! / Találtak nemrég egy 127 kilogrammos  mega-darab ámbrát az óceánban. Miután a halászok ritka fogásukkal visszatértek a partra, úgy becsülték, hogy körülbelül 1,5 millió dollárt ér.

 Az ámbráscet mindamellett legalább ennyire az ámbrájáról nevezetes. Az ámbráscet étrendje, mint fogazatából látjuk, nem szorítkozik planktonokra. Lábasfejűek alkotják fő táplálékforrását, különösen a mósuszillatáról híres mósuszpolip (Eledone moschata).Egyes feltételezések szerint egészséges ámbráscetek nem sokat bajlódnak a mósuszpolip megemésztéséve, akárhogy is: az ámbráscet beleiben képződő nagy, fekete, lágy és különösen bűzös csomóktól a bálna valamelyik úton megszabadul. Az így képződő konkréciók, könnyebbek lévén a víznél, a tengerfelszínen sokáig lebegnek, amíg partot nem érnek. A tengervíz és a napfény hatására az ámbracsomó megkeményedik, világossá válik, és a benne található ambrein nevű vegyület részben ambroxszá és ambrinollá bomlik, nem véletlenül mósuszillatú vegyületekké

Kép: Mósusz polip/ Kép: wikipédia

  De mitől olyan értékes? 

Egy ilyen megkövesedett darabért a kozmetikai cégek milliókat fizetnek.

Az ámbra kilója ugyanis 10.000 dollár. Nagyjából 3 millió Ft.

Tehát mondhatjuk, hogy a cet hányadéka aranyat ér! Az ámbra az egyetlen anyag amely megakadályozza az illatok felbomlását. A parfümkészítők úgy vélik, ha sikerülne szintetikus úton előállítani ezt az összetevőt akkor a parfümök ára is drasztikusan lecsökkenne. Erre vannak már kezdeti kísérletek, egész pontosan a balzsamfenyő génje és az élesztő együttesen indít be az ámbrához hasonló reakciókat.

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson megálmodója
Olvadó hóember
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. június 14. hétfő

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/