Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Az afrikai szürkenyakú koronás daru ( Balearica pavonina)

Enter heading here...

 Az afrikai szürkenyakú koronás daru ( Balearica pavonina)

  A szürke daru a 18. században még gyakori volt hazánkban, de a mocsarak lecsapolásával az élőhelyük egyre szűkebbé válásával az egyedszámuk is lecsökkent. A török uralom idején a darutoll a török és magyar vitézek süvegén egyaránt ott díszelgett. Ezekhez a tollakhoz akkoriban úgy jutottak hozzá, hogy a fészekből kiszedték a fiatal madarakat, felnevelték és megszelídítették. A szürke daru hazánkban már csak időszakosan költ, nagyobb számban a Hortobágyon szokott előfordulni.

A szürke koronás daru, az általunk jobban ismert szürke daru afrikai rokona. Legfőbb jellegzetessége a feje búbján lévő aranyszínű tollkorona, és a nyakán lógó piros bőrlebeny. A száraz területeken és a mocsaras vidékeken egyaránt előfordul. Míg a szürke daru a tél elől Afrikába vándorol, a koronás darunak erre nincsen szüksége, hiszen ő már otthon van az afrikai kontinensen.

A koronás daru hazájában, Afrikában hasonló gondokkal szembesül. Bár elterjedési területén még közönségesnek számít, természetvédelmi szempontból a faj sérülékenynek tekinthető. Vizes élőhelyei csökkennek, és a növényvédőszer szennyezés is károsan hat rájuk. Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területeinek lakója. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát, nappal aktív, alapvetően párban, vagy kisebb családi közösségekben él. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, "élő kövületként" tartják számon. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek..

A koronás darunak két alfaja van, a kelet-afrikai és a dél-afrikai szürke vagy szürkenyakú koronás daru. Előbbi Uganda nemzeti madara. A darufélék családjából kiemelkedik azzal, hogy csak ez a faj tölti fán az éjszakát, ugyanis hosszú lábujjaival képes megkapaszkodni az ágakon.

Hazánkban is láthatunk ilyen különleges szépségű madarat állatkertben, ahol egyébként sikeresen szaporodnak.

Júliusban a Fővárosi Állatkert koronás daru-párja, Mami és Papi fészekaljából kelt ki három fióka, legutóbb pedig a jászberényi Állat- és Növénykertben keltek ki – első alkalommal – koronás kisdarvak. A költő párt 2007 őszén kapták a budapesti állatkerttől.

A Mami és Papi névre hallgató szülőpár sikeresnek mondható a szaporodást illetően, hiszen amióta 1999-ben megérkeztek Tanzániából, nagyjából két tucat kismadarat költöttek ki. A már felcseperedett korábbi "trónörökösök" más európai állatkertekbe, például a németországi Erfurtba, a hollandiai Emmenbe, illetve a franciaországi Les Mathes állatkertjébe kerültek.

A sikeres szaporulat titka, hogy a két madár nagyon gondos szülő, egyetlen pillanatra sem hagyják magukra fiókáikat, megtanítják őket többek között táplálkozni, hogy minél hamarabb eltanulhassák, hogyan lakhatnak jól. Gondoskodásuk kiterjed a fiókák védelmére, még a gondozókkal szemben is: magasra szökkenve, rúgásokkal igyekeznek távol tartani mindenkit, aki a kicsinyek felé közelít.


Forrás: zoobudapest,com

Foto: zoobodapest.com
Bólintóni esete a Húsvéti nyúllal
Szín-játék

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. október 30. péntek

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/