Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Amit talán még Einsteinről nem tudunk...

WikiImages képe a Pixabay -en.

 Amit talán még Einsteinről nem tudunk...

Einstein nagyon lassan tanult meg beszélni annyira, hogy szülei már orvost is felkerestek emiatt. Ez egyben segítette, hogy lassabban szemléljen olyan, mások számára hétköznapi dolgokat, mint a tér és az idő. Ötévesen apjától egy iránytűt kapott, ez keltette fel érdeklődését a mágneses mező természete iránt. És még egy dologban fejlődött másképp: képekben kezdett gondolkodni szavak helyett.

Egyes kutatók szerint gyerekkorában az autizmus vagy Asperger-szindróma enyhe tüneteit mutatta: a nagyon erős rendszerezési igényt és alacsony motivációt az empátiára. A betegek különleges tehetsége a rajzban, matematikában vagy zenében épp a rendszerezésre való erős igényüknek köszönhető, és így lehetett Einsteinnél is, Simon Baron Cohen, a cambridge-i egyetem professzora szerint.

Valóban megbukott matematikából?

Ezt a legendát meg kell cáfolnunk, hiszen általános iskolásként messze a legjobb volt matekból, bőven meghaladva az iskolai követelményeket. Ez saját magának kitűzött cél is volt: szülei megvették a haladó matematikakönyveket, és a nyári szünetet is azokkal töltötte, aritmetika, geometria és algebra voltak a kedvencei, külön próbált saját bizonyítási módokat találni, például a mindannyiunk kedvence Pitagorasz-tételhez.

Megbukott viszont a zürichi főiskola felvételijén, de akkor sem matekból vagy fizikából, hanem a többi tárgyból. Egy évvel később újra megpróbálta, ekkor felvették.

Mindenesetre a képekben gondolkodás hozta meg a legnagyobb áttöréseit. 16 éves volt, amikor elképzelte, hogy milyen lenne egy fénysugár mellett lovagolni. Ha így elérnénk a fény sebességét, akkor mellettünk a fényhullámok állónak tűnnének. Tíz évét töltötte el a képzeletét használva, amíg elő nem állt a speciális relativitás elméletével.

Elképzelt egy személyt, ahogy szabadesésben zuhan. Ennek árnyalására gondoljunk a zuhanó liftben lévő emberekre: lebegnek a kamrában, és ha bármi kiesik a zsebükből, nem zuhan le, hanem velük együtt lebeg – pont, mint egy zárt kamrában a világűrben, ahol csökken a gravitáció. Ugyanígy képzeljünk el egy személyt, aki felfelé gyorsulva halad egy kamrában az űrbe a Földről. Ezen a ponton úgy érzi, hogy lehúzza a súlya a padlóra, ahogy visszahúzza őt a gravitáció. Ebből, a gravitáció és a gyorsulás közötti összefüggésből vezette le Einstein az általános relativitáselméletet.

1905, munkába állásának éve. 

A hivatali munka mellett szabadidejében írt négy tanulmányt: az első leírja a fényelektromos jelenséget. A második bizonyította az atomok és molekulák létezését, a harmadik a speciális relativitásról szólt, miszerint nincs abszolút idő, a negyedik pedig leírta az E=mc2 egyenletet, vagyis a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással, amely máig a fizika leghíresebb egyenlete.

Ma is őrzi kéznyomát a televízió, az atomenergia, a lézerek, az űrutazás, sőt a félvezetők is. 1905-öt ezért egy fizikai szaklap a "csodák évének" nevezte el.


Legek az állatvilágban - a gepárd
Kalóz mese

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. augusztus 10. hétfő

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/