Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A zöldborsófőzelék

rajz: Kovács Barbara

Kovács Barbara: A zöldborsófőzelék

 Anyának nagyon fájt a foga. Már három napja. És egyre jobban. Tegnap telefonált a fogorvos bácsinak, aki azt mondta, ma kell elmennie hozzá. És este hatig oda kell érnie. Már fél hat volt, és apa még mindig nem ért haza.

- Katikám, muszáj elindulnom, apa biztosan mindjárt itt lesz, de nem tudom megvárni, mert lekésem a rendelést! - fordult anya idegesen Katához. Ugye, nyugodtan itt hagyhatlak, ugye, nem lesz semmi baj!?

- Persze anya, menj csak nyugodtan. Majd addig rajzolok neked, meg apának valami szépet. - válaszolta Kata nagy komolyan.

- Jó... na, jó, akkor megyek. Ugye tudod, hogy nagyon nem szívesen hagylak egyedül, de bízom abban, hogy elég okos nagylány vagy már, csak nem lesz semmi baj, míg apa haza nem ér!

- Nem lesz. Siess, ne fájjon már sokáig a fogad! - nyugtatta anyát Kata.

Így hát anya elment. Katapedig rajzolt. Egyszer csak megszólalt a telefon. Kata fölvette. Apa volt az.

- Te vagy Katikám? Még csak most tudok elindulni, fél óra múlva otthon leszek. Anyu elment már?

- Igen, de ne izgulj, rajzolok, míg haza nem érsz!

Kata rajzolt. Lerajzolta anyát, ahogy fáj a foga. Aztán lerajzolta apát, ahogy utazik a buszon hazafelé. Aztán rajzolt egy tányér zöldborsófőzeléket, mert a zöldborsófőzelék volt a kedvence. Hirtelen nagyon megéhezett. Kiment a konyhába. Valami gyorsan megehető dolgot keresett, de két szikkadt zsemlén kívül semmit nem talált.

- Na, nem baj! - gondolta - készítek magamnak valamit. Elvégre már hat éves vagyok, nem vagyok már kisbaba, hogy mindig csak azt egyem, amit elém tesznek!

Keresgélés közben talált egy üveg zöldborsót, amiből anya tegnap már kivett egy keveset a rizshez, így Katának nem kellett az üveg kinyitásával bajlódnia. Gyorsan eldöntötte, zöldborsófőzeléket fog főzni. Ez nagyon egyszerű lesz! És hogy fog örülni anya is és apa is, hogy már készen lesz a vacsora, mire hazaérnek!

Kata sokszor segített már anyának főzni, pontosan tudta, mit, hogyan kell csinálni. Elővett egy lábast. Engedett bele vizet, beleöntötte a borsót. Bekapcsolta a rezsót - ezt anya már sokszor megengedte - és rátette a lapra a lábast.

- Na, ezzel meg is volnék! De mi kell még bele? - töprengett. - Biztosan kell bele egy kis só, meg cukor. De mennyi?

Hogy igazán finom legyen, Kata beletett a lábosba két nagy kanál sót, és egy üveg cukrot. Meg még egy kis piros paprikát. Meg egy kis tejet, egy kis tejfölt, egy adag vaníliás cukrot, meg egy kanál borsot. Közben persze szorgalmasan kevergette, ahogy anyától látta, hogy le ne égjen. A lábosban lévő dolog lassan forrni kezdett, szálldosott az illata a konyhában. De valahogy nem hasonlított a jól ismert kedves borsófőzelék illatra. Sőt, egészen más volt.

- Valami fontosat még nem tettem bele, azért nem jó még az illata! - gondolta Kata, és keresgélni kezdett a fűszerek között. Talált is néhány fűszertartó üvegecskét, amiről tudta, hogy anya azokból mindig szokott tennia főzelékekbe. Az egyikben zöld lapos levelek volta, Kata ráismert, az a babérlevél. Az üveg tartalmát beleborította a lábasba. A többi üvegben is csupa olyasmi volt, amiket anya használni szokott. Némelyiknek tökfőzelék, némelyiknek pedig krumplifőzelék illata volt.

- Ezektől csak jobb lehet, mindegyiket szeretem! - gondolta Kata, és a jobb íz és illat kedvéért az összes kis üveg teljes tartalmát beleszórta a készülő vacsorába. De a vacsora illata ettől sem lett jobb. Sőt, egyre rosszabb lett.

- Tudom már! Liszt! Azt felejtettem el! - kiáltott fel hangosan, aztán gyorsan elővette a lisztet, és a bugyborékoló masszába öntötte, ami csak a lisztes üvegben volt, mindet. A massza átalakult. Egyre nehezebben lehetett keverni, bugyogásából keserves pöfögés lett, időnként forró, ragacsos, nyúlós pamacsokat lődözött Kata felé. És az illata, már rég nem illat volt. Semmihez sem hasonlítható orrfacsaró bűz terjengett a konyhában.

És ekkor lépett be apa.

- Mi történt Kata? Mi ez a szörnyű szag?És hogy nézel ki?Megsebesültél? Ki támadott meg? - kérdezte apa egy szuszra, és egy konyharuhával törölgetni kezdte Kata kezéről, ruhájáról a ráfröccsentborzalmat.

- A borsófőzelék! A borsófőzelék támadott meg! - válaszolta Kata félig sírva, félig nevetve.

- A borsófőzelééék? Hol az a gazember, majd adok én neki! - nevetett apa, és gyorsan levette a lapról a dühöngve köpködő, bűzlő szörnyeteget.

De akkorra már Kata is úgy nevetett, hogy alig tudott beszélni.

- Pedig kevergettem, és minden finomat beletettem, jaj, apa, ez olyan vicces!

- Szóval te minden finomat beletettél, ő meg így viselkedett! A hálátlanja! Ki is lakoltatom menten, ne rontsa itt tovább a levegőt! - mondta apa vicces - szigorúan, és a jobb sorsra érdemes lábast förtelmes tartalmával együtt az ablakon kívülre költöztette a párkányra.

És ekkor lépett be anya.

- Te jó ég! Mi van itt! - kiáltott fel ijedten. Aztán körbeszimatolt és még jobban megijedt. Aztán látta, hogy Kata és apa is majd megfullad a nevetéstől, és akkor már végképp nem értett semmit. - Mondjatok már valamit! - szólt rájuk egyre jobban megijedve.

- Kata főzött, de megtámadta az a hálátlan vacsora! - nyögte ki apa két nevetés között.

- Pedig kevertem, és ezt mind beletettem - mutatta Kata az asztalon heverő üres üvegeket - mégsem fogadott szót!

Anya lassan elmosolyodott, de igen furán, mert a fél arca még el volt zsibbadva az injekciótól. Felvette a zacskókat az asztalról.

- Kapor: ez tökfőzelékbe való, majoránna: ezt a krumplifőzelékbe tesszük, babérlevél: a babfőzelékhez kell... és az egész üveg lisztet belefőzted, egy kilót? Tulajdonképpen mit főztél Kata?

- A kedvencemet, borsófőzeléket! - válaszolta Kata a nagy nevetéstől kicsorduló könnyeit törölgetve.

De ekkor már anya sem bírta tovább. Mozdulatlan fél arcával hangosan nevetni kezdett. Apa és Kata ránéztek anya fancsali ábrázatára, és még jobban nevettek.

- Szegény borsófőzelék, talán azért vált dühöngővé, mert már maga sem tudta minek készül, töknek-e vagy babnak! - hahotázott apa.

Aztán még sokáig nevettek. Alig bírták abbahagyni. Anya gyorsan alkotott egy igazi borsófőzeléket, és Kata nagyon jól megfigyelte, hogyan is kell csinálni. Azóta sok idő eltelt, Kata már iskolás. De ha borsófőzelék kerül az asztalra, még mindig mindhárman végignevetik az egész vacsorát
A titokzatos homoki macska
2019-es újítások: Egy drón, amely belefér egy kato...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. április 03. péntek

Captcha kép