Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Seikan: a világ leghosszabb alagútja (53, 58 km)

 Seikan: a világ leghosszabb alagútja (53, 58 km)

A Szeikan-alagút Honsút köti össze Hokkaidó szigetével Japánban. Hossza 53,85 km, mellyel jelenleg a második leghosszabb vasúti alagút a világon. A rangsorban a helyét 2016-tól az európai Gotthárd-bázisalagút vette át.

1971-ben döntötték el az alagút megépítését, mivel a két sziget között az áru- és személyforgalom növekedését (1955 és 1965 között például megduplázódott) nem bírta már a hajóforgalom ellátni. 34 ember vesztette életét a munkálatok során. 1988 március 13- án nyitották meg az alagutat, melynek végső költsége elérte a 3,6 milliárd amerikai dollárt.

Az alagút 53,85 km hosszából 23 km van a tenger, legmélyebb pontja 240 m-rel a vízszint alatt. A vasúti alagút belső szélessége 7,9 m, magassága 9,7 m. Kivitelezője a Japán Vasútépítő Állami Vállalat volt. Az alagút a 4 órás komputazást kétórás vasúti utazásra rövidítette. A nagy sebességű Sinkanszen 50 perc alatt halad át az alagúton.

Története: 

 Már a második világháború előtt felmerült, hogy Japán négy nagy szigete között „száraz" összeköttetést teremtsenek. A népesség nagyobb és könnyebb mozgási lehetőségével a nagyvárosaik lakosságszáma közötti már zavaró méreteket öltő egyensúlyi zavart kívánták ezzel kiküszöbölni. A két legnagyobb sziget – Hokkaidó és Honsú – között a Japán északi részén (Vlagyivosztok magasságában fekvő) Cugaru alatt alagutat irányoztak elő. A helyszíni vizsgálatokat 1946 -ban, a tervezést 1950 -ben kezdték el.

Már ekkor látszott, hogy a munka nem lesz könnyű, hiszen a világ leghosszabb vasúti alagútját 140 m mélységben egy tengerszoros alatt kívánták megépíteni. 1954  szeptemberében egy tájfun a japán vasutak öt kompját süllyesztette el, 1430 emberéletet követelve. A tragédiával az is nyilvánvalóvá vált, hogy az alagút az időjárástól független, biztonságos közlekedést szolgál majd. 1955 -ben a japán vasúttársaság (JNR) a Cugaru-szoros viszonyainak részletesebb vizsgálatára adott megbízást. Számos ijesztő körülmény merült fel. Az előkészítő felderítést a mély víz, az erős árapály-áramlatok, a nagy hullámok és a köd sokszor lehetetlenné tették. Az altalaj összetétele is igen változatosnak bizonyult. A japán szigeteket – eltérően az észak-amerikai és az európai talajtömegektől, amelyek nyugodt földkéreglemezek részei – viszonylag fiatal képződmények alkotják, tele vetőkkel és gyűrődésekkel.

Forrás: wikipédia

Nagyboldogasszony napja
Zengő- bongó

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. február 25. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/