Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A Vénusz

 A Vénusz

 Méreteit tekintve a Vénusz a Földhöz leginkább hasonló bolygó. Átmérője mindössze 650 km-rel kisebb a Földénél. A Naptól számítva a második bolygó, amely minden más bolygónál jobban, mindössze 40 millió km-re közelíti meg a Földet. Mivel közel van hozzánk, és egész felszínét fényes felhőzet borítja, a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest a Föld egén, látszólagos fényessége -4,6 m. Vénusz római istennőről nevezték el. Maximális fényességnél nappal is megfigyelhető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látszik, ezért vagy pár órával a nap után lenyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak is. Bár minden bolygó pályája elliptikus, a Vénusz pályája áll legközelebb a körhöz, kisebb mint 1% excentricitással.

Hasonló méretei miatt néha a Föld testvérbolygójának hívják. Átlátszatlan, nagy fényvisszaverő képességű felhőréteg takarja el a felszínt, amelyet csak a 20. század űrszondás vizsgálatai derítettek fel. A kőzetbolygók közül a Vénusznak van a legsűrűbb légköre, amelyet főleg szén-dioxid alkot, a légköri nyomás a felszínen 90-szer akkora, mint a Földön.

A felszínt csak az utóbbi 20 évben térképeztek fel teljesen. Kiterjedt vulkanizmus nyomait mutatja, néhány vulkán még ma is működésben lehet.


 Megfigyelése :

A Vénuszt attól függően, hogy a Naptól nyugatra vagy keletre helyezkedik el, vagy a hajnali, vagy az esti égbolton figyelhetjük meg.
Mindig kápráztatóan ragyogó fényű, - 4, 7 magnitudós égitest.
Keringése során fázisváltozásokat mutat. Látcsővel jól megfigyelhetjük a sarló fázisú Vénuszt, amely a bolygó legnagyobb Föld-közelsége környékén következik be, de a teljes fázissor megfigyeléséhez már kisebb távcső szükséges. A fél fázisban lévő Vénusz 75-szörös nagyítással akkorának látszik, mint a Hold szabad szemmel.
Mivel a bolygót teljes egészében felhőtakaró borítja, a felszínét nem láthatjuk, csak bizonyos homályos V alakú felhőrajzolatok figyelhetőek meg, valamint az, hogy a pólusok környékén a felhők fényesebbek, mint a többi részeken.

Szabad szemmel :
Mivel a Vénusz mindig a Nap közelében jár, ezért általában a horizont közelében figyelhető meg a szürkület idején. Ragyogó fényessége jól megkülönböztethetővé teszi a háttérben lévő csillagoktól.

Forrás: babszerabab.lapunk.hu

Neves napok
Gólyarobi

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. április 01. szerda

Captcha kép