Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A trópusi bálna új étkezési stratégiája

Kép: IFLSCience!

 A trópusi bálna új étkezési stratégiája

Sir Ashley Eden, KCSI: bengáli hadnagy-kormányzó, 1877-1882

 A trópusi bálna (Balaenoptera edeni) Anderson, 1879- tudományos fajnevét Sir Ashley Edenről, Brit India akkori uralkodójáról kapta.

Ennek a bálnának az elterjedése az Indiai- óceánra és a Csendes- óceán nyugati részére korlátozódik. Állományának legnagyobb része Mianmar, Banglades, India, Thaiföld, Vietnám, Tajvan és Kína keleti vizeiben található meg; azonban még fellelhető Japán délnyugati szigeteinek környékén, a Salamon- szigeteknél, Ausztrália keleti partjainál, délfelé egészen az új- zélandi Északi-szigetig.

Kisebb méretű a Bryde-bálnánál. Az indiai-óceáni trópusi bálna eddig kifogott legnagyobb nősténye 13,7-14,4 méteres, míg a legnagyobb hímje 13,1-13,7 méteres volt. Japán vizeiben ugyanennek a bálnának a nősténye 13,3 méter hosszú, míg a hím 12,9 méteres. Az ivarérettséget körülbelül 12, illetve 11,9 méteresen éri el.

David Attenborough új BBC-sorozatának, A tökéletes bolygó egyik epizódja, először mutatott be egy furcsa és ötletes új etetési stratégiát, amelyet a trópusi bálnák alkalmaztak a Thai-öbölben. A szárazföldi szennyezés ugyanis elkezdte "megfojtani"  az itteni vizeket, aminek a következménye az lett, hogy a halfajok a felszínre terelődtek, ahol az oxigénkoncentráció jóval magasabb. A trópusi bálnák ezekkel a halakkal táplálkoznak. Hogy összeszedjék őket, sok vizet kell lenyelniük a mélyben, az elegendő zsákmánymennyiség elérése érdekében, azonban kevés számú halálomány aligha éri meg az erőfeszítést. 

Úgy tűnik, hogy a bálnák nem maradnak így sem éhen, aktívan folytatják a falatozást, csak éppen más módon, hiszen úgy döntöttek, hogy alternatív megközelítést választanak az eredményes vadászatra. 

A stratégia abból áll, hogy a bálnák óriási kosárlabda karikaként kinyitják a szájukat a felszínen, amivel elégé fel tudják zaklatni a halakat, hogy a levegőbe majd egyenesen a szájukba ugorjanak. A film elkészítése során a stáb szemtanúja volt a magányos bálnák, sőt az anyák és borjak együttműködő viselkedésének, hiszen egymást segítve ijesztgették a halakat úgy, hogy partnerük úszkált körülöttük, amivel még több halat ijesztettek meg, hogy a szájukba ugráljanak. Bámulatos, hogy a madarak még a bálnák evési eseményeit is maguk javára tudják fordítani, hiszen lecsapnak és kifogják a halakat a bálna szájából is.

Nem épp megnyugtató jövőkép az oxigénhiányos halak számára, de lélegzetelállító példa arra, hogy a vadon élő állatok megtanulják legyőzni a szennyezettség okozta környezeti változásokat.

A kék fényű lámpás
A hóember

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. február 25. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/