Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/

A szentjánosbogarak életmódja

 A szentjánosbogarak életmódja

 A Magyar Rovartani Társaság 2015 rovarának a nagy szentjánosbogarat választotta. A világító állatok legismertebb faja más vonatkozásban is szimbóluma lehet 2015-nek: ezt az évet ugyanis az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította.

Akik még nem láttak szentjánosbogarat (Lampyois noc­ti­lu­ca), gyakran valamilyen ragyogó fényű, fémesen csillámló zöld vagy aranysárga színű rovarra gondolnak, például az aranyos virágbogárra (Cetonia aurata) vagy az árnyas kertekben is gyakori díszes árvacsalán-levelészre (Chrysolina fastuosa). Pedig a nagy szentjánosbogár nappal egyáltalán nem feltűnő állat: 1,5–2 centiméter hosszú teste matt szürkésbarna. A hím külseje nagyjából megfelel a bogártest alapszabásának: elülső szárnya hosszú szárnyfedővé alakult, hártyás szárnyai fejlettek – repülni is tud tehát –, félkör alakú előtora elfedi a fejét. A nőstény viszont alig hasonlít rá: szárnyai teljesen hiányoznak, így feltűnő a teste szelvényezettsége, emiatt inkább lárvára hasonlít, s nem kifejlett bogárra.

Lárváik ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak. Rövid életű imágóik éjszakai állatok, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszencia) segíti. Fényt a luciferin nevű pigmentoxidációjával bocsátják ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálta. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer közötti volt. Nemcsak az imágók, de a lárvák, bábok és tojások is bocsájtanak ki fényt. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajokra jellemző. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő, s a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban és nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók. Június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket; hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, és a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha egy élőhelyen több szentjánosbogár faj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető" szignálra válaszolnak. A hímek számára a fény ereje is nagyon fontos információ, melynek jobb láthatósága érdekében a nőstények potrohukat még meg is emelik. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, akár csupán 2 hetes időtartamát. 

Mit tehetünk a szentjánosbogarakért: A nagy szentjánosbogár az elterjedési területének peremvidékein (például Nagy-Britanniában) ritka, és állományai lokálisan veszélyeztetettek lehetnek. Magyarországon azonban gyakori. Élőhelyeinek tönkretétele, a rovarirtószerek túlzott használata azonban nyilvánvalóan nem válik előnyére. Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha a növényzet természetességét óvjuk, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók. A nyári estéken egyszerre világító szentjánosbogarak serege megkapó látványosság, melyet eszközként használhatunk a biolumineszcencia, e különös természeti jelenség megismertetésére. Az Alcsúti Arborétum már több éve rendez ilyen hangulatos programot a nyár pontosan meghatározott napjain.

Becsengetés
Gyermeknapra

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. május 31. vasárnap

Captcha kép