Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A Szaturnusz

 A Szaturnusz

 A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, és a második legnagyobb a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. Jele az isten sarlójának stilizált képe. ( ♄). A Szaturnusz igen nagy arányban hidrogénből áll, az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amelynek a víznél kisebb a sűrűsége: egy képzeletbeli kísérletben „úszna a vízen". A bolygó lapított gömb alakú. Az egyenlítői és sarki átmérő majdnem 10%-kal különbözik (120 536 kilométer ill. 108 728 kilométer). Ez a nagy sebességű forgás eredménye.

A Szaturnusznak jelenleg 60 ismert és 3 meg nem erősített holdja van. A további holdak besorolása nehézkes. A pontos számukat nem lehet meghatározni, mert nézőpont kérdése, hogy mi számít valódi holdnak, vagy nem más, mint egy gyűrűhöz tartozó szikla vagy jégdarab.

A holdak közül sok kisméretű van: 57-ből 31 átmérője kevesebb, mint 10 km, és további 13-nak kevesebb , mint 50 km. A holdak közül csak hét elég nagy ahhoz, hogy gömb alakba álljon össze saját gravitációja alatt. A Szaturnusz legfigyelemreméltóbb holdja a Titán, a Naprendszerben az egyetlen hold, amelynek sűrű légköre van.
A Szaturnusz főleg a gyűrűrendszeréről ismert, amely az egyik leglátványosabb objektum a Naprendszerben.
A gyűrűket először Galilei figyelte meg távcsövével 1610-ben, de nem tudta azonosítani őket.

1655-ben Christian Huygens volt az első, aki felvetette, hogy a Szaturnuszt egy gyűrű veszi körbe. Egy, a Galileoénál fejlettebb távcsövet használva, Huygens megfigyelte a Szaturnuszt és azt írta: "a Szaturnuszt egy vékony, széles gyűrű veszi körbe, amely sehol nem érinti".

1675-ben Cassini megállapította, hogy a Szaturnusz gyűrűjét valójában több kisebb gyűrű és a köztük lévő rések alkotják; a legnagyobb ilyen rést később Cassini-résnek nevezték el.

1859-ben Maxwell bebizonyította, hogy a gyűrűk nem lehetnek egy tömbből, és felvetette, hogy apró részecskéből állnak, melyek egymástól függetlenül keringenek a bolygó körül. Maxwell elméletét 1895-ben bizonyították be a gyűrűkről végzett spektroszkópos megfigyelésekkel.

A Szaturnuszt történelem előtti idők óta ismerik.Ez a legtávolabbi bolygó, amely könnyen észrevehető szabad szemmel. A Szaturnusz az éjszakai égbolton fényes, sárgás csillagként jelenik meg, +1 és 0 magnitudó közötti látszólagos fényességgel és hozzávetőleg 29½ év alatt tesz meg egy teljes körforgást az állatövi csillagképekhez viszonyítva.

A Szaturnusz az idő legnagyobb részében látható az égbolton, de a bolygót és a gyűrűket legjobban akkor láthatjuk, mikor a bolygó szembenállásban (amikor a bolygó az égbolton a Nappal ellentétes pontban) van.


Forrás: babszerabab.lapunk.hu​

WikiImages képe a Pixabay -en.
Filmajánló: Jetikölyök
Alfréd és a csillagok

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. november 24. kedd

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/