Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Erdély: Csodavár Pádis

 Erdély: Csodavár Pádis

Pádis, A Csodavár sziklakapuja


A Bihar hegység szívében, a Pádis fennsíkon található, a hegység leglátványosabb barlangja, a Csodavár, aminek a bejárata, a Portál lett a hegység szimbóluma. Lévén a Vár patak völgyének legmélyebben levő pontja (950 méter), itt gyűlik össze a vidék vizeinek jelentős hányada. Itt egyesül a Vár patak az Elveszett Világból, illetve a Hamlet- barlangból átjutó víztömeggel, hogy majd a Csodavár barlangrendszeren keresztül a Galbina forrásnál bukkanjanak ismét a felszínre.

A dolina szélén a Portál lélegzetelállító látványa fogad. A 73 méter magas és 30 méter széles bejárat egy hatalmas, gótikus kapura emlékeztet. A barlang első szakasza nagyon könnyen járható, szinte minden felszerelés nélkül. A folyosó körülbelül 8 méter széles és 20 méter magas. Jobb oldalról, egy hatalmas ablakon keresztül a napfény is lejut a barlang aljáig. Ez a szakasz a második dolináig tart. A turistaút itt a felszínre kanyarodik, a továbbiakban már csak barlangász felszereléssel lehet továbbjutni.

Ám barlang legérdekesebb része csak ez után következik. Jobbra van a letérő ami a barlang további részébe vezet; a járat továbbra is széles és magas. A sziklák több helyen is elzárják a patak útját, és tavakat képeznek. Alacsony vízállás esetén a tavak egy részét át lehet lábalni, de mindenképpen ajánlott a gumicsónak és a neoprén ruha. Az első tó vize általában sekély, és a jobb oldalán át lehet kelni. A tó után a járat teremmé szélesedik, és ennek a végében, baloldalt, 30 méter magasságban van egy körülbelül 300 méteres, fosszilis járat.

A továbbiakban következik a Tábor-terem, ami után az első vízesés robaja töri meg a barlang csendjét. Innen már csak alpin technikával juthatunk tovább.

A patak jobb partján haladunk tovább. Rövidesen következik az első tó, amin csak csónakkal juthatunk keresztül. Egy sziklákkal sűrűn teleszórt szakasz következik, ahol gyakran a besodródott rönkök is nehezítik a továbbjutást, ezután elérjük a második tavat. A járat kitágul, 10-12 méter széles és 60-70 méter magas lesz, ami egy eróziós formákat mutató sziklafallal zárul. Következik a harmadik, majd a negyedik tó, utána a víz egy szifonon keresztül folytatja az útját. Ezt az akadályt egy jobboldalt nyíló, száraz járaton keresztül kerülhetjük meg. Ez a járat a közel 100 méter hosszú, a 6. tóba torkollik. A tó után a balról előbukkanó szifon vizével találkozunk ismét. A 7. tó után következik a barlang legmagasabb része, a Kőomlásos-terem, ami több mint 100 méter magas. Újabb tavak következnek. A 9. tó után levő Iszapkastély-teremben megcsodálhatjuk az érdekes formájú sztalagmitokat.

A 11. tó után egy sziklafalat kell megmászni. Amint a szikla túlsó felén visszaereszkedünk a patak szintjéig, elérkezünk a 12. tóhoz. Az itt húzódó Kanalacskás-járat szép mészkőlerakodásaival tűnik ki. A 14. tavat elérve eljutottunk az utunk végpontjához. A patak vize egy szifonon keresztül folytatja az útját, és a továbbvezető utat még nem sikerült megtalálni. A végszifon felett egy 120 méteres sziklafal nyújtózik a mennyezet felé. Ezt megmászva egy vakon végződő járatba jutunk.

A végszifonnál sok törmelék van összegyűlve. A rönkök látványos gátat alkotnak, amire nagyon veszélyes lenne felmászni, mert a fatörzsek csak lazán illeszkednek egymáshoz, könnyen kibillenhetnek, és maguk alá temethetik azt, aki felmászott rájuk.

György Károly Tóth képe a Pixabay -en.
Kutatók megalkottak egy mikrochippet, amely lehető...
2021-es naptár

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. november 26. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/