Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Erdély: Csodavár Pádis

 Erdély: Csodavár Pádis

Pádis, A Csodavár sziklakapuja


A Bihar hegység szívében, a Pádis fennsíkon található, a hegység leglátványosabb barlangja, a Csodavár, aminek a bejárata, a Portál lett a hegység szimbóluma. Lévén a Vár patak völgyének legmélyebben levő pontja (950 méter), itt gyűlik össze a vidék vizeinek jelentős hányada. Itt egyesül a Vár patak az Elveszett Világból, illetve a Hamlet- barlangból átjutó víztömeggel, hogy majd a Csodavár barlangrendszeren keresztül a Galbina forrásnál bukkanjanak ismét a felszínre.

A dolina szélén a Portál lélegzetelállító látványa fogad. A 73 méter magas és 30 méter széles bejárat egy hatalmas, gótikus kapura emlékeztet. A barlang első szakasza nagyon könnyen járható, szinte minden felszerelés nélkül. A folyosó körülbelül 8 méter széles és 20 méter magas. Jobb oldalról, egy hatalmas ablakon keresztül a napfény is lejut a barlang aljáig. Ez a szakasz a második dolináig tart. A turistaút itt a felszínre kanyarodik, a továbbiakban már csak barlangász felszereléssel lehet továbbjutni.

Ám barlang legérdekesebb része csak ez után következik. Jobbra van a letérő ami a barlang további részébe vezet; a járat továbbra is széles és magas. A sziklák több helyen is elzárják a patak útját, és tavakat képeznek. Alacsony vízállás esetén a tavak egy részét át lehet lábalni, de mindenképpen ajánlott a gumicsónak és a neoprén ruha. Az első tó vize általában sekély, és a jobb oldalán át lehet kelni. A tó után a járat teremmé szélesedik, és ennek a végében, baloldalt, 30 méter magasságban van egy körülbelül 300 méteres, fosszilis járat.

A továbbiakban következik a Tábor-terem, ami után az első vízesés robaja töri meg a barlang csendjét. Innen már csak alpin technikával juthatunk tovább.

A patak jobb partján haladunk tovább. Rövidesen következik az első tó, amin csak csónakkal juthatunk keresztül. Egy sziklákkal sűrűn teleszórt szakasz következik, ahol gyakran a besodródott rönkök is nehezítik a továbbjutást, ezután elérjük a második tavat. A járat kitágul, 10-12 méter széles és 60-70 méter magas lesz, ami egy eróziós formákat mutató sziklafallal zárul. Következik a harmadik, majd a negyedik tó, utána a víz egy szifonon keresztül folytatja az útját. Ezt az akadályt egy jobboldalt nyíló, száraz járaton keresztül kerülhetjük meg. Ez a járat a közel 100 méter hosszú, a 6. tóba torkollik. A tó után a balról előbukkanó szifon vizével találkozunk ismét. A 7. tó után következik a barlang legmagasabb része, a Kőomlásos-terem, ami több mint 100 méter magas. Újabb tavak következnek. A 9. tó után levő Iszapkastély-teremben megcsodálhatjuk az érdekes formájú sztalagmitokat.

A 11. tó után egy sziklafalat kell megmászni. Amint a szikla túlsó felén visszaereszkedünk a patak szintjéig, elérkezünk a 12. tóhoz. Az itt húzódó Kanalacskás-járat szép mészkőlerakodásaival tűnik ki. A 14. tavat elérve eljutottunk az utunk végpontjához. A patak vize egy szifonon keresztül folytatja az útját, és a továbbvezető utat még nem sikerült megtalálni. A végszifon felett egy 120 méteres sziklafal nyújtózik a mennyezet felé. Ezt megmászva egy vakon végződő járatba jutunk.

A végszifonnál sok törmelék van összegyűlve. A rönkök látványos gátat alkotnak, amire nagyon veszélyes lenne felmászni, mert a fatörzsek csak lazán illeszkednek egymáshoz, könnyen kibillenhetnek, és maguk alá temethetik azt, aki felmászott rájuk.

György Károly Tóth képe a Pixabay -en.
Női rejtély a szerzetes hegyen? Avagy az Athos- he...
Ókori szeszfőzdét tártak fel Kínában

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. augusztus 10. hétfő

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/