Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény

 A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy röviden csak párizsi egyezmény egy, az Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye  tagjai által kötött egyezmény, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a  2020-as évtől.

A megállapodást 195 ország képviselői tárgyalták a 2015- ös ENSZ klímaváltozási konferencián , majd a kongresszus december 12-én elfogadta azt. 2018. szeptemberéig 195 UNFCCC tagállam írta alá a megállapodást, melyek közül 185 lett tagja.

A párizsi megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést.

Az egyezményt tárgyalók szerint az NDC-k és a cél, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 °C alatt tartsuk, nem elegendőek, szerintük ehelyett egy 1,5 °C-os célt kéne meghatározni. Aggodalommal jegyezték meg, hogy a jövőbeli becsült összes üvegházhatású gáz-kibocsátás és az NDC-k ismeretében a kitűzött célt nem lehet tartani, ha a kibocsátás 2030-ra 55 gigatonnára növekszik, ahogy azt az előrejelzések mutatják. Állításuk szerint sokkal nagyobb kibocsátás-csökkentő erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a hőmérséklet-növekedést 2 °C alatt akarjuk tartani azáltal, hogy a kibocsátást 40 gigatonnára csökkentjük. 2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.

Célja továbbá az országoknak, hogy elérjék a globális üveghatású gázok kibocsátásának csúcspontját, amilyen hamar csak lehetséges. (Vagyis a lehető legkevesebb üvegházhatású gázkibocsátást produkálják.) A megállapodás úgy lett jellemezve, mint egy ösztönzője és vezetője a fosszilis üzemagyagok kihasználásának.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény a világ első átfogó éghajlati megállapodása.

A hozzájárulásokat, amelyeket minden egyes országnak meg kellett tennie, hogy közösen elérjék a globális célt, nationally determined contributions-nak (NDCs), magyarul országonként meghatározott hozzájárulásoknak nevezik.

A 3. cikk elvárja az államoktól, hogy legyenek "ambiciózusok", "idővel haladást tanúsítsanak", és ezzel "igyekezzenek az egyezmény célját elérni". A hozzájárulásokat ötévenként kell jelenteni, és regisztrálni az UNFCCC titkárságán. Minden későbbi célnak még ambiciózusabbnak kell lennie, mint az előzőnek, a haladás elvén. Az országok együttműködhetnek, és egyesíthetik az országonként meghatározott hozzájárulásaikat.

Az egyes országok által beállított NDC-szintek. meghatározzák az adott ország céljait. Azonban a hozzájárulások nem kötik az országokat nemzetközi jogi szempontból.

Nem lesz lehetőség kényszeríteni egy országot, hogy kitűzzön egy célt egy adott dátumra, és nem lesz végrehajtás, ha a kitűzött célt nem teljesíti. Csupán egy "name and shame" ( név és szégyen) rendszer lesz, vagy ahogy Pásztor János, az ENSZ  főtitkár-helyettese fogalmazott: egy "name and encourage" (magyarul: név és ösztönzés) terv. Mivel a megállapodás alapján nem jár következménnyel, ha az országok nem teljesítik a hozzájárulásukat, a megegyezés ilyen szempontból gyenge. Több ország kilépése az egyezményből még több kormány visszalépését eredményezheti, a megállapodás pedig ez úton akár össze is omolhat.

Amikor az egyezményt már elég ország írta alá ahhoz, hogy annak célját teljesíteni lehessen, 2016. október 5-én Barack Obama, az Egyesül Államok elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha sikerülne is elérnünk a kitűzött célokat, akkor is csak egy kis részét teljesítenénk annak, amit el akarunk érni. Állítása szerint ez az egyezmény segíteni fog késleltetni vagy megakadályozni a klímaváltozás legrosszabb következményeit, továbbá segíteni fog más nemzeteknek, hogy idővel lecsökkentsék a kibocsátásaikat, és a technológia fejlődésével egyre merészebb célokat tűzzenek ki maguk elé, mindezt egy erős, átlátható rendszerben, amely lehetőséget biztosít minden nemzetnek, hogy értékelje a többi nemzet előrehaladását.

Forrás: wikipédia

Tóthárpád Ferenc - A szél és a hóember
Az utolsó ovis nyár

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. november 26. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/