Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A naprendszer kialakulása, a bolygómozgás törvényei

 A naprendszer kialakulása, a bolygómozgás törvényei

Johannes Kepler

A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki. A felhő sűrűsödésnek indult, egyre több anyag gyűlt össze a középpontjában, amely egyre forróbb lett, majd kialakult az ősi Nap. Ekkor a felhő forgása miatt a megmaradt anyag egy korong alakú felhőbe csoportosult, amely meghatározta a Naprendszer fősíkját. Az anyagból néhány 1000 km átmérőjű bolygócsírák keletkeztek, amelyek ütközésével létrejöttek a bolygók és azok holdjai. A megmaradt bolygócsírákat ma kisbolygók és üstökösök formájában láthatjuk.

A bolygók Nap körüli pályájáról és keringéséről Johannes Kepler tudott elsőként helyes képet festeni.

Johannes Kepler 1571 december 27- én született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban. Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást Alapfokú tanulmányai után, 12 évesen beiratkozott az adelbergi iskolába. Ott olyan kitűnő eredményeket ért el, hogy átmehetett Maulbronnba, egy magasabb szintű iskolába. Ezután, 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz heliocentrikus világképéről. Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de matematikai tehetsége olyan ismert volt, hogy 23 éves korában 15894 áprilisában meghívták a Grazi egyetemre matematikát és csillagászatot tanítani. Érdekes magyar vonatkozás, hogy 1598-tól ott tanított  Pázmány Péter is.

Kepler első törvénye kimondja, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán járják körül a Napot, amely ellipszis egyik gyújtópontjában a Nap áll. A törvény minden naprendszerbéli égitestre vonatkozik, ám a holdak ellipszisének egyik gyújtópontjában bolygójuk áll.

Kepler második törvénye kimondja, hogy a bolygók keringésük során úgy változtatják pályamenti sebességüket, hogy a belőlük a Naphoz húzott szakasz egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol. Röviden, a bolygók naptávolban lassabban mozognak, mint napközelben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pályamenti mozgás során a perdület (impulzusmomentum) állandó.

Kepler harmadik törvénye a bolygók naptávolsága és keringési ideje közt mondja ki az összefüggést, amely szerint, ha a bolygók közepes naptávolságának harmadik hatványából gyököt vonunk, akkor megkapjuk az égitest keringési idejét. Ehhez a távolságot átlagos Nap-Föld távolságban, azaz Csillagászati Egységben kell megadni, a keringési időt pedig évben fogjuk megkapni. A harmadik törvény másképp: a bolygók pálya-félnagytengelyeinek köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint keringési idejeik négyzetei. (Tehát a minél messzebb van a bolygó a Naptól, annál hosszabb a keringési ideje, de az arányosság a megfelelő hatványokon értendő.) Egy naprendszerbeli égitest pályájának pontos megadása ennél azért sokkal bonyolultabb feladat. A pályát hat adattal lehet leírni. Ebből kettő az ellipszis lapultságát és félnagytengelyét, három szög pedig az ellipszis térbeli helyzetét adja meg. Ezek után már csak a pályán mozgó égitest helyét kell megadni, amit például a napközelponton való áthaladás időpontjával tehetünk meg.

Gyöngyből készült ékszerek
A Himalája macska

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 10. kedd

Captcha kép